Megegyezés híján további egyeztetéseket kell tartani a Nyugaton régóta vitatott iráni atomprogramról. A legújabb megbeszélési forduló első napján vasárnap (Genfben) sem közeledtek az álláspontok, ezért tegnap folytatódott az egyezkedés, amelyben részt vett Mohamad Dzsavad Zarif iráni és John Kerry amerikai külügyminiszter is.
A problémát a hatok, vagyis az ENSZ BT öt állandó tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország, valamint Irán képviselői próbálnák megoldani. A több mint egy éve húzódó megbeszélések fő célja egy átfogó megállapodás, amely véget vetne az iráni atomprogramot övező külföldi kételyeknek.
A Nyugat és Izrael ugyanis azt gyanítja, hogy Irán – titokban – atomfegyver gyártására készül. Emiatt szankciókat vezettek be ellene. Teherán szerint nukleáris programja kizárólag békés jellegű. Azzal érvel, hogy az atombomba előállítására is alkalmas dúsított uránt polgári célokra, elsősorban áramtermelő erőművek, és orvosi célokat szolgáló kutatóreaktorok működtetésére használja.
A külső nyomás, a gazdaságot meggyengítő büntetőintézkedések és egyéb körülmények hatására Teherán végül beleegyezett, hogy rendezi a vitát, illetve csillapítja a nukleáris berendezéseit fenyegető külső katonai csapás veszélye nyomán keletkezett feszültséget.
Az atomprogramról folytatott alkudozások első lépésében, 2013 novemberében (Genfben) elfogadtak egy ideiglenes egyezményt. Ennek értelmében Teherán egy időre korlátozta atomprogramjának bizonyos elemeit; például csökkentette az urániumdúsítás szintjét, ami kezdettől fogva rengeteg vita forrása. A nagyhatalmak cserébe meghatározott időre részlegesen enyhítették a büntetőintézkedéseket.
A sok vitás kérdés miatt tavaly sem sikerült végleges megállapodást kötni, holott az érintettek ezt tervezték. Ezért abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2015. június 30-án éjfélig meghosszabbítják a határidőt. A terv szerint addig egy politikai keretegyezményt kötnek (március 31-éig), belefoglalva a megállapodás lényegi elemeit, utána tisztáznák a technikai részletkérdéseket, hogy június végére végleges és átfogó formába öntsék az egyezséget. Ennek egyik fontos eleme lenne a nukleáris fejlesztések békés jellegének és nemzetközi ellenőrzésének biztosítása, amiért cserébe teljesen feloldanák a Teherán elleni szankciókat.
Barack Obama amerikai elnök két hete ugyanakkor jelezte: június 31-éig meg kell egyezni. Kijelentette: célszerűtlennek tartja a határidő meghosszabbítását, ha Teherán nem fogadja el a leendő megállapodás alapvető kereteit. Nem sokkal később Haszan Róháni iráni elnök pedig azt üzente, országa már megtette a szükséges lépéseket, „most a másik félen a sor, hogy megragadja a lehetőséget”.
