Léphaft Pál
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal egyik illetékese kedden közölte, hogy Benjámin Netanjahu hétfőn nem hagyta el Izrael területét, mindebből logikusan következik, hogy a szemlélt napon nem lehetett Moszkvában.
Az orosz elnöki hivatal egyik szóvivője is sietve megerősítette ezt, mondván: „Az izraeli kormányfő nem járt Moszkvában sem a múlt héten, sem hétfőn.” Csütörtökre kiderült, hogy Netanjahu hétfőn történetesen éppen Moszkvában járt...
Az, hogy a miniszterelnök irodája és az orosz elnöki kabinet hazudott (pardon, ezt a protokoll szerint úgy mondják, hogy: nem mondott igazat), azt követően derült ki (hivatalosan is), hogy Netanjahu irodája – nem elhanyagolható mértékben a média „nyomására” – elismerte, hogy pontatlan tájékoztatást adott a miniszterelnök hétfői programjáról. Tette ezt állítólag azért, mert titkosnak minősített ügyben járt el, és ezt kellett leplezni.
Netanjahu hétfőn egy magáncég által bérelt gépen a legnagyobb titokban repült Moszkvába, és a legnagyobb titokban tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A gépet az a Merhav Group bérelte számára, amely a Netanjahuhoz politikailag (is) nagyon közel álló Joszef Maiman tulajdonában van. Maiman 1946-ban született Németországban, Peruban nőtt fel, a New York állambeli Ithaca városban levő Cornell Egyetemen (ahol Netanjahu apja oktatott zsidó történelmet) szerzett oklevelet, majd Moszad-ügynökként került Izraelbe. Később alapította a milliárdos üzleteket lebonyolító Merhav Groupot és lett Izrael egyik leggazdagabb (üzlet)emberévé. Esetünkben „közös nevezőként” elég a Moszadra szorítkoznunk. (Érdekes, hogy Netanjahu katonai attaséja leplező sztoriként azt találta ki, hogy főnöke hétfőn előre beütemezett egész napos látogatást tett a hírszerzés Tel-Aviv melletti központjában, ezért „veszett nyoma”.)
Vajon mi lehetett ennek a titkos találkának a témája? – fúrja most sokak oldalát. – Miről tárgyalhatott a Moszad és az FSZB (ex-KGB), Netanjahu és Putyin (ex-KGB), hogy mindenki mély hallgatással „beszél” róla?
A sajtó kézenfekvő feltevésként kezeli, hogy csakis fegyverekről lehetett szó, mégpedig az oroszok részéről Teheránnak szállított és szállítandó, az iráni atomreaktorok köré telepítendő Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerről, mely Iránnak való eladásáról Izrael hosszú évek óta próbálja lebeszélni Moszkvát. Hasztalan.
Ebbe a homályos mesébe látszik „beleúszni” a rejtőien rejtélyes utakat megjárt Arctic Sea is. A Finnországból indult, máltai zászló alatt, orosz legénységgel hajózó Arctic Sea július 24-én tűnt el, aztán napokig senki sem tudott róla. Szakasztott olyan volt ez, mint az Ellopott cirkálóban a Radzeer esete. Utóbb kiderült, hogy ebben a szélhámosságban is Piszkos Fred keze lehet, vagy legalábbis hozzá hasonlóké, a hajót ugyanis állítólag a svéd partok közelében rabolták el, aztán az orosz haditengerészet indult a keresésére, ám csak augusztus közepén találták meg a Zöld-foki-szigetek (gyengébbek kedvéért: nyugat-afrikai szigetország) közelében. Az állítólagos kalózokat az orosz légierő gépei Moszkvába szállították, s azóta őrizetben vannak.
A hivatalos változat szerint a hajón a szállítópapíroknak megfelelő farakományon kívül más cucc nem volt, mindez roppant furcsává teszi a hajó elrablásáról szóló változatot, egyrészt azért, mert a svéd partok közelében még nem jegyeztek kalóztámadást (legalábbis az utóbbi évszádokban), másrészt, ha időközben a szomáliai tengeri rablók netalán ennyire ki is terjesztették volna tevékenységi övezetüket, nyilván nem egy közönséges fűrészporos hajóra csaptak volna le.
Így vagy úgy, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is határozottan cáfolta azokat a hír(esztelés)eket, hogy a farönkök közé néhány Sz–300-as rakéta is „becsúszott”, ám független orosz és izraeli források továbbra is csak piszkálják a tüzet, azt állítva, hogy a hajó orosz alvilági körök (rebellissé vált egykori tisztek) megbízásából történetesen éppen Sz–300-asokat vitt. Mégpedig egyenesen Iránnak. A rakétákat eszerint a hajó kalinyingrádi felújításakor „rönkölték be”, amit a Moszad emberei nem mulasztottak el jól megfigyelni. Állítólag ők értesítették Moszkvát, s ennek nyomán szervezték meg a hajtóvadászatot.
Folytatása következik (mérget vehetünk rá).
