Az ulmi Duna-fesztiválon július 7-ét külön vajdasági bemutatkozó nappá nyilvánították, amikor kimondottan a vajdasági kultúrára és hagyományokra terelődött a figyelem.
Az ulmi Duna-fesztiválon július 7-ét külön vajdasági bemutatkozó nappá nyilvánították, amikor kimondottan a vajdasági kultúrára és hagyományokra terelődött a figyelem. Záróakkordként az Ulmi Múzeumban este fogadást rendeztek, és ott Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház alelnöke, a Duna menti régiók és városok találkozójára érkezett vajdasági delegáció vezetője ezeket az üdvözlő szavakat intézte a vendéglátókhoz meg az érdeklődő közönséghez:
– Hat évvel ezelőtt Vajdaság először mutatkozott be Ulmban a Duna menti városok és régiók fesztiválján. Félénken, ugyanakkor tartalmas és nagyra törő programmal indultunk utunkra; akkor még sokan be sem tudták tájolni Vajdaságot a térképen, s mára már Vajdaság hallatán sokuknak felcsillan a szeme, tudják, hol van, és azt, hogy főleg milyen értékeket hordoz. A multikulturális, többnyelvű és többvallású régiónkban a békésen együtt élő polgárok gondolkodásmódjának köszönhetően az első naptól kezdve hittünk és bíztunk a Duna menti régiók együttműködésében. Szorgalmasan dolgoztunk kezdettől fogva, s célunk megvalósulni látszik, hiszen októberben Brüsszelben a Duna Iroda baden-württembergi irodájának szervezésében találkozóra kerül sor, és – ha minden igaz – megalakul a Duna Eurorégió. Az elmúlt hat év alatt sok víz lefolyt a Dunán, sokat dolgoztunk, ezért az eredmények sem maradtak el, hiszen meggyőződhettünk arról, hogy milyen tartalmas és szórakoztató, egyúttal hasznos rendezvény részvevői lehettünk. Tíz Duna menti ország régióiból, városaiból vagyunk itt Ulmban. Konrád György ismert magyarországi író találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „a Duna Európa főutcája”, mert most itt, Ulmban, a Duna ezen szakaszán itt vagyunk mind a 10 Duna menti országból, hogy egymással megosszuk gondjainkat, hogy megbeszéljük elképzeléseinket, és egymás örömének részesei lehessünk abból a célból, hogy könnyebben és gyorsabban léphessünk tovább és cselekedjünk továbbra is a Duna és a folyó partján, annak mentén élők érdekében.
Egeresi Sándort követően Ivo Gönner, Ulm főpolgármestere a következőket mondta a vajdaságiakról: – A vajdasági példa, amely arról tanúskodik, hogy miként kell viszonyulni az európai uniós csatlakozáshoz, és hogyan kell leküzdeni, áthidalni az akadályokat a céljaink megvalósításáért, a kirakatba kívánkozik, méghozzá Európa kirakatába. Meggyőződésem, hogy helyi szinten, tartományszerte már réges-régen megindult a folyamat, mert Vajdaságban ráéreztek arra, hogy az európai uniós országokon belül az együttműködés a kisebb városok és községek közötti kapcsolattartáson épül és ezáltal valósul meg. Tehát nem kimondottan a főváros a húzóerő. – Majd így folytatta gondolatmenetét az ulmi főpolgármester: – Mi a jó példát követve, a topolyai toleranciatábor mintájára itt Ulmban ifjúsági tábort szerveztünk, ahol a Duna-melléki különböző nációhoz tartozó fiatalok majd egy héten át ismerkedhetnek egymás kultúrájával, hagyományaival és szokásaival, s emellett gyakorolják azt, amire mi, Duna mentiek a legbüszkébbek vagyunk: a toleranciát. Mert bennünket a folyó összeköt, a vajdaságiaktól mindig van mit tanulni, hiszen az ő kiállításuk volt a legszínvonalasabb és a legnemesebb a mostani találkozón, ezért előrebocsátom, hogy két év múlva is visszavárjuk őket a Duna-fesztiválra, Ulmba.
Peter Langer, a Duna Iroda ulmi igazgatója elmondta, hogy ezúttal is bebizonyosodott, hogy a Duna mentén élő művészek találkozója összefűz bennünket, a Duna szerelmeseit, és ezek a kötelékek az évek múlásával még csak szorosabbak lettek, amiben vajdasági részről óriási szerep jutott Egeresi Sándornak, aki fáradhatatlanul folyton új elképzelésekkel gyarapítja és gazdagítja a Duna-fesztivál repertoárját. Az együttműködés hét évvel ezelőtt kezdődött, és azóta sokak számára példaértékűvé vált, mert nemcsak üres szavakra épült, hanem élettel és tettekkel töltődött fel. Erre bizonyíték az, hogy az idén jó úton haladunk afelé, hogy megalakuljon a Duna Tanács, és létrejöjjön végre a Duna Eurorégió. Azt is hangsúlyozta, hogy az ulmi rendezvényen először tartottak Duna Akadémiát, és ezt a jövőben is minden alkalommal megszervezik. Hogy ezt mennyire komolyan veszik, arra az a bizonyíték, hogy elnökké választották Anette Schawant, Németország tudományügyi és oktatási miniszterét, aki bizony roppant felelősséggel látja el feladatát, hogy az oktatásban megszervezze és fejlessze az együttműködést a Duna-régió országai között. Ez számos lehetőséget nyújt majd a fiatalok fejlődésére és továbbképzésére. A mostani fesztiválon a szinte mindennap megtartott akadémiai értekezleten a hangsúlyt a migráció, az integráció és az egészségügy kérdéseire helyezték. Ezenfelül fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a mostani Duna-fesztiválon mélyrehatóan foglalkoztak a Duna-melléki országokban élő nők helyzetével, és ebben a témában is számos beszélgetést és vitát szerveztek.
