Kalózok „fenyegetik” a világot. Legutóbb Németországban portyáztak – eredményesen. Legerősebb politikai szervezetük, a Német Kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) ugyanis már negyedik alkalommal szerzett képviselői helyeket tartományi törvényhozási választáson. Ez azt jelenti, hogy képviselői tömegesen jutottak be fontos politikai döntéshozó testületekbe.
Ekkora bravúrra még nem volt példa egyetlen országban sem, ahol kalóz mozgalmak működnek. Ha tartományi szinten eredményes lesz a Német Kalózpárt, jövőre nagyon erős hátszéllel juthat be a szövetségi parlamentbe, a Bundestagba is.
A többségében fiatalokból verbuválódott 21. századi újkalózok és pártjaik újoncok és amatőrök a politikában. Színre lépésük óta alig telt el néhány év. Előbb netes kalózkodással hívták fel magukra a világ figyelmét, de a svéd európai parlamenti, majd a németországi választási eredményeikkel kerültek reflektorfénybe.
Külföldi társaikhoz hasonlóan, a német kalózok is a virtuális világból hajóztak elő, majd léptek újból a valóság földjére. A Német Kalózpárt politikai diadalmenete tavaly szeptemberben kezdődött Berlinben, ahol a szavazatok csaknem 9 százalékát szerezték meg, és mind a tizenöt induló jelöltjük bekerült a tartományi parlamentbe. A sikersorozat 2012 márciusában a Saar-vidéken (7,4 százalék, 4 mandátum), májusában Schleswig-Holsteinban (8,2 százalék, 6 mandátum) és Észak-Rajna-Vesztfáliában (7,8 százalék, 18 mandátum) folytatódott a tartományi választásokon; ezeken a voksok legalább öt százalékával lehet képviselői helyet szerezni.
Mindez azt jelzi, a német társadalom gyorsan elfogadta a kalózokat. A közvélemény-kutatásokból kiderül: már jelenleg is 11–14 százalékos támogatottságra számíthatnak országszerte. A népszerűségi listán – a két nagy és meghatározó politikai erő (a német kormány vezető pártja, a kereszténydemokrata CDU és az ellenzéki szociáldemokrata SPD) mögött jelenleg – már övék a harmadik hely.
SZIMPATIKUS KALÓZOK
A kalózok iránti szimpátia egyesek szerint arra utal, hogy a régi politikusokból kiábrándult lakosság jó része bennük látja az alternatívát. Fellépésükkel a kalózok felkavarták a német politika tengerét és átrajzolták az ország pártrendszerének az arculatát. Ezáltal a hagyományos pártokat olyan kihívások elé állították, amelyekkel azok egyelőre nem tudnak mit kezdeni, de kénytelenek lesznek tenni valamit.
A legnagyobb a zűrzavar a Zöldek és a kisebbik kormánypárt, a megroppant liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) körében, amelyeket a kalózok még nem nyomtak a víz alá, de rengeteg szavazójukat halászták el. Többnyire fiatalokat. Az ellenzéki szociáldemokraták is attól tartanak, fiatal választóik áteveznek a kalózokhoz. A kormányzó konzervatív CDU sem lehet nyugodt, hisz a 30 év alatti német választók nagy többsége, az online tömeg, a Német Kalózpárt támogatója.
A német kalózok még nem jelölték ki véglegesen hajójuk útirányát, fontos politikai kérdésekben nem végleges az álláspontjuk. Sokan mégis a baloldalhoz sorolják őket. Mások szerint se nem bal- se nem jobboldaliak, ők „elöl” állnak.
Sikerük titkát egyes elemzők részben nevükben és a megunt politikusok elleni hangulatban vélik felfedezni. Az olyan hívószavaik, mint a politikai döntéshozatal átláthatósága, erősebb demokrácia, a korlátlan internetes szabadságjogok, ingyenes tömegközlekedés, a minimálbér szavatolása, vagy a tanár-diák arány megváltoztatása ugyancsak az ő malmukra hajtják a vizet. A könnyű drogok legalizálása, az egyház és az állam szétválasztása, a költségvetési szigor, valamint a polgári jogok erősítése szintén szerepelnek a követeléseik között.
A sikert sikerre halmozó Német Kalózpárt központi témái között is szerepel a korlátlan internetszabadság, de már nem erre helyezi a fő hangsúlyt, ahogyan azt a svéd őskalózok tették indulásukkor. A legrégebbi kalózmozgalmat ugyanis 2006-ban Svédországban alapította Rick Falkvinge (Sólyomszárny) internetguru. Induláskor a tagság az internetes információszabadság, elsősorban az ingyenes fájlcserék, a szerzői jogi reform, és a szabadalmi rendszer megszüntetése mellett kardoskodott.
Később párttá (Piratpartiet) alakultak és a kalózok között ők érték el az első nagy politikai sikert. 2009-ben mintegy 280 000 szavazat megszerzésével (7,1 százalékos eredménnyel), két képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe. De 2010-re elfogyott a politikai erejük: a nemzeti parlamenti választáson megbuktak.
A SVÉD MINTA
A svéd minta alapján minden kontinensen több mint hetven, magukat kalózoknak nevező politikai párt, szerveződés alakult. Sokukat hivatalosan is bejegyezték, a többség csak úgy működik. De nem mindenütt tűrik meg őket. Oroszországban sem, ahol a kalóz név – törvényben is rögzített – bűncselekmény elkövetőire utal.
2006 ősze óta a világ kalózpártjait egy nemzetközi kapcsolattartó, nem kormányzati (ernyő)szervezet, a PPI is összefogja, amely két éve hivatalosan működik Brüsszelben. Célja, hogy segítse a mintegy harminc teljes jogú és megfigyelői státuszú tagja közötti együttműködést.
Szinte mindannyian a virtuális világban elkövetett kalózkodással kezdték, Európa legfejlettebb országaiban, ahol továbbra is a legerősebbek. Kezdetben, 2006 és 2009 között, az internetes tartalmak, elsősorban a film és a zene törvénytelen megszerzése (másolása) volt a fő céljuk. Ezért ragasztották rájuk a rossz hírű kalózok bélyegét, amit ők büszkén vállaltak.
A kalózszervezetek abban az időben éppen a gyökeres szerzői jogi reformok és a fájlmegosztás hivatalos engedélyezésének, a határok nélküli cybertér teljes szabadságának a követelésével hívták fel magukra a nemzetközi média figyelmét. Abban a virtuális világban, amelyben felnőttek és életük meghatározó részét töltik, megszokták, hogy minden elérhető és letölthető. Számukra a személyes szabadság biztosítása a legfontosabb az ellenőrzésre törekvőkkel szemben.
A hírhedt tengeri rablóktól kölcsönzött nevüket nem változtatták meg, de a többségnek jelenleg már nem prioritás a netes kalózkodás. Az utóbbi években a való életben is igyekeztek megtalálni a helyüket, és mindent megtesznek, hogy tisztára mossák a nevüket. Így, a politikában is, ahol sajátos és pozitív célokért küzdenek. A klasszikus politikai palettán nem könnyű elhelyezni őket, mégis sokan úgy tartják, a 21. századi radikális liberalizmus hordozói.
Zászlójukat nem a tengeri „kalózrokonok” közismert emberi koponyás jelképe díszíti, mégis mind nagyobb riadalmat és bosszúságot keltenek a hagyományos európai politika művelői között. Új módszereikkel ugyanis fokozatosan hatolnak be a politikai döntéshozásba és irányításba.
A kalózok felbukkanása ugyanakkor sok fiatalnak öröm. Elsősorban azoknak, akik a virtuális mellett egy nekik tetsző való világot is ki akarnak építeni – a kalózokra bízott saját érdekképviselettel. Az utóbbi három évben a kalózok egész fiatal rétegeket tudtak mozgósítani és megszólítani. Olyanokat is, amelyek korábban érdektelenek voltak a közélet és a politika iránt.
BEHAJÓZOTT A KORMÁNYBA
A kalózok tábora és szavazóbázisa világszerte a 35 év alatti korosztályokból verbuválódik. A kalózpártok tagjainak zöme (Európában) a politika iránt már elkötelezett, vallásos fiatal. Kivétel nélkül digitális írástudókról van szó, akik úgy mozognak az internet világában, mint kalóz a vízen.
Ez azt is jelenti, hogy más céljaik, követeléseik és problémáik vannak, mint az idősebbeknek. Őket már nem lehet több évtizedes (párt)programokkal, hagyományos eszmékkel megszólítani. Nekik a kalózok kellenek.
A legnagyobb politikai sikereket eddig európai (a német és a svéd) kalózok érték el, de a legmagasabb pozícióig egy afrikai társuk jutott. Slim Amamou blogger, aki miniszteri tisztséget kapott a tunéziai kormányban. Az első kalózpárti kormányzati tisztségviselő sikere megelőzte pártjáét is, hiszen azt csak idén márciusban jegyezték be hivatalosan – elsőként Tunéziában és Afrikában.
Mindazonáltal a kalózpártok többsége eddig semmilyen magas szintű állami döntéshozói testületbe nem volt képes bejutni. Jó esetben csak néhány önkormányzati képviselői helyet szereztek, mint a cseh, a katalán, a tiroli és a svájci kalózok.
Legutóbbi látványos eredményeik Németországban tovább növelték a kalózok vonzerejét otthon és külföldön. Ebből sokan arra következtetnek, hogy előrenyomulásuk megállíthatatlan, s a kalózpártok sok országban komoly politikai erővé válhatnak, mivel sok rivális párt vitorlájából foghatják ki a szelet.
Elemzők szerint ehhez nem elég csak a szerzői és szabadalmi jog vagy az információszabadság kérdéseivel foglalkozniuk, más, fontos témákat is be kell venniük a programjukba. Ez viszont már megtörtént. A kalózpártok több mint negyven országban már évek óta kiállnak a demokrácia, az alapvető emberi, a polgári, az egyéni, a vallási és az internetes jogokért, de a szólás szabadságáért is. A személyes adatok védelme, a magánszféra és a digitális adatközlés anonimitásának tiszteletben tartása, továbbá a használati engedélyhez (licenchez) kötött tudományos ismeretek akadálytalan hozzáférésének és megosztásának biztosítása szintén szerepelnek a követeléseik között.
Akárcsak az általános egészségbiztosítás, állam és egyház szétválasztása, a gyors és korrekt igazságszolgáltatás, a részvétel a politika formálásában, azaz a közvetlen demokrácia gyakorlása, akár referendum, akár az általuk likvid demokráciának nevezett közös döntéshozások mechanizmusa révén. A kalózok legalább ekkora hangsúlyt helyeznek a környezet- és fogyasztóvédelemre is. Amit sokan különösen vonzónak tartanak bennük, az a kormányzati átláthatóság és elszámoltathatóság iránti elkötelezettségük.
