A főként görögök lakta Ciprusi Köztársaság sok fiatal pár kedvenc házasságkötési terepe. A boldogító igenek nagyon gyakoriak a szigeten. Az azért arrafelé is ritka dolog, hogy az államnak mondanak igent, ahogyan ez a napokban meg is esett. Bár a bűvös szó kétszer is elhangzott, ettől még a mediterrán ország egyáltalán nem boldog. Legfeljebb azért örül, hogy a két igen kisegíti majd a bajból.
Az egyik igen az Európai Uniótól (amelyhez a „görög” Ciprus 2004-ben csatlakozott), a másik a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkezett, röviddel azután, hogy a nicosiai kormány nemzetközi pénzügyi segítséget kért, ötödikként az euróövezet 17 tagállama közül. A hitel bankmentésre és az állam kisegítésére kell. A legnagyobb bajba a három legnagyobb pénzintézet került: a Bank of Cyprus, a Cyprus Popular Bank és a Hellenic Bank.
Minthogy a szigeten bankmentésre nincs pénz, a kormány hitelfelvételre kényszerült. Kérésére mondta ki az EU és az IMF a gyors igent, mielőtt még kitör a pánik, hiszen az ország recessziós gazdaságának rossz megítélése és bankjainak súlyos helyzete miatt a pénzpiacok előzőleg sorra „kikosarazták” Ciprust.
Bár a segítségnyújtás sürgős, Ciprus valószínűleg pironkodik a kettős igen miatt. Egyrészt, mert az EU féléves soros elnöki tisztét ilyen szerencsétlen helyzetben kellett átvennie (július elsejével), másrészt, mert a támogatásért cserébe alighanem népszerűtlen (megszorító) intézkedésekre és reformokra kényszerül.
A soros elnökök igyekeznek mindent megtenni, hogy jó színben tüntessék fel magukat az EU-ban, s valami eredmény is szülessen a fél évig tartó megbízatásuk alatt. Igyekezetben nem lesz hiány Cipruson sem, de az ország dolgát két komoly probléma nehezíti: a válsággal küszködő hazai és uniós gazdaság.
Mindazonáltal a – területi megosztottság problémájával is küszködő – „görög” Ciprus nagy tervekkel vág neki a félévnek, elsősorban az ország uniós pozíciójának megerősítése a célja. Azt is szeretné elérni, hogy lezáruljanak az EU következő, 2014 és 2020 közötti, közös költségvetésről szóló tárgyalások, új menekültügyi uniós szabályokat dolgozzanak ki, és egységes tengerészeti politikát alakítsanak ki.
A kommunista párt (AKEL) vezette kisebbségi kormány „jobb Európát” jelszó jegyében végzi soros elnöki teendőit és bízik a sikerben. Dimitrisz Hrisztofiasz, Ciprus és az egész EU első és egyetlen kommunista államfője szintén sokat remél ettől az időszaktól. De a válság elhomályosít minden előzetes várakozást és igyekezetet, így a mintegy egymillió lakosú Ciprusi Köztársaság következő fél éve alighanem nem a soros elnökség sikereiről marad majd emlékezetes.
Inkább bankágazatának válságáról és gazdaságának bajairól, amelyeket valószínűleg tízmilliárd euró külső támogatással próbálnak orvosolni. A mentőcsomagot az euróövezeti stabilitási alapokból finanszírozzák, szigorú feltételek mellett. Nicosia attól tart, hogy a segélyért cserébe az EU a hazai adórendszer átalakítását is kéri tőle. Elsősorban a mindössze tízszázalékos vállalati nyereségadó növelése jöhet szóba, ami Ciprus nagyon fontos tőkevonzó eszköze.
A ciprusi pénzintézetek rossz üzletpolitikájuk miatt sodródtak súlyos válságba. Rengeteg hitelt nyújtottak görög magánszemélyeknek és vállalkozásoknak. Athéntól meg 25 milliárd euróért vásároltak államkötvényeket, amelyek már elvesztették értékük több mint felét. Nagyon szoros a kapcsolat a két ország bankrendszere között is. Amikor kirobbant a görög válság, a ciprusi bankok sorsa megpecsételődött.
