A titói Jugoszlávia hat volt köztársasága, az ország felbomlása óta független állama közül Szlovénia már nyolc éve az Európai Unió tagja. Horvátország jövő nyáron kerül be a közösségbe. A maradék négy – uniós nyelvjárásban – nyugat-balkáni államra még évekig tartó egyezkedés vár, mire bejutnak az EU-ba.
Az unió soros elnöki tisztségét júliustól fél évre átvevő Ciprus kiemelt feladatként kezeli az EU-bővítés – főleg a Nyugat-Balkán és Izland integrálásának – folytatását. A bővítés az 1990-es években, a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása, majd azok demokratizálódása után vált uniós prioritássá.
Az EU azóta 27 tagúra bővült. A közösségnek jelenleg öt tagjelöltje van: Montenegró, Izland, Macedónia, Szerbia és Törökország. Közülük három Jugoszlávia köztársasága volt. Albániát, Bosznia-Hercegovinát, és Koszovót is várja az EU. Ezek lehetséges tagjelöltek, csatlakozásuk a távoli jövőben várható.
Albániában a belpolitikai válság akasztotta meg az integrációs folyamatot. Boszniát a megosztottság, a működésképtelen állam és a belső viszályok hátráltatják. Szarajevó 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, amely a teljes jogú tagság felé vezető út első fontos állomása. A sor végén Koszovó áll. Öt EU-tag el sem ismeri, közöttük Ciprus sem. Mindazonáltal a ciprusi elnökség ideje alatt az EU tanulmányt szeretne készíteni arról, hogy Koszovó esetében adottak-e a stabilizációs és társulási megállapodás alapvető feltételei.
Szerbia már előrébb jutott: 2012 márciusa óta tagjelölt, de Belgrád még a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjára vár. A szerb tagság kérdése a ciprusi elnökség alatt kerül ismét napirendre. Várhatóan októberben. Brüsszel akkor tehet leghamarabb javaslatot a szerb tagfelvételi tárgyalások megkezdésének dátumára.
De az időpontot lehet, hogy őszre sem határozzák meg. A csatlakozási tárgyalásokig Szerbiának vélhetően további (szak)politikai, gazdasági és jogi feltételeket, követelményeket kell még teljesítenie. Brüsszeli bátorítások mellett.
Macedóniával hasonló a helyzet: 2005 óta tagjelölt, de még mindig a csatlakozási tárgyalások megkezdésének a dátumára vár. Esetében a várakozás oka Görögország, illetve az azzal fennálló névvita. Görögországban van egy Macedónia nevű tartomány, emiatt Athén nem fogad el egy azonos nevű államot is a szomszédban. Ezt azzal nyomatékosítja, hogy akadályozza az uniós tagfelvételi tárgyalások megkezdését Szkopjéval. A névvita miatt Görögország 2008-ban meghiúsította Macedónia felvételét a NATO-ba.
Az EU-ba készülődő négy exjugoszláv köztársaság közül jelenleg a legelőnyösebb helyzetben Montenegró van. A minap kezdte meg a tárgyalásokat a tagságról. Az országot várhatóan éppen a ciprusi elnökség alatt „világítja át” Brüsszel, ami a csatlakozási tárgyalások első szakaszának lezárását jelenti. E több hónapos elemző vizsgálat célja, hogy az EU felmérje és értékelje Montenegró eddigi felkészültségét, Podgorica pedig megismerje a közösségi joganyagot.
Az EU hatalmas és átfogó jogi előírásait – amely a tagállamokra, valamint magán-, és jogi személyekre vonatkozó jogok, kötelezettségek és gyakorlat összessége – minden tagjelöltnek be kell illesztenie a saját jogrendjébe. Minden tagjelölt köteles átvenni azokat a közös szakpolitikai célkitűzéseket is, amelyekben az EU-tagok megállapodtak. Az átvilágítás és az azt követő tárgyalások 35 témára (mezőgazdaság, pénzügy, környezetvédelem, oktatás, s egyéb területre) összpontosulnak. Mindegyik leendő új tagállamnak teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket és feltételeket, amelyeket e fejezetek előírnak. A tárgyalások évei alatt a tagjelölt támogatást kap az EU-tól gazdasági felzárkózásra.
Montenegró a tárgyalásokat Dánia soros elnöksége alatt kezdte meg, amely e megbízatását 2012 első felében látta el. Az EU-t sújtó mély válság ellenére a dánok szintén kiemelten kezelték a bővítést. Elsősorban a komoly politikai kihívást jelentő nyugat-balkáni államok uniós közeledését, integrációjának segítését. A dánok igyekezetét Montenegró mellett Szerbia példája is igazolja, hisz márciusban kapott tagjelölti státust. (A térségen kívüli államok közül a dánok a 2010 óta gyorsan és sikeresen tárgyaló Izland csatlakozási törekvéseit is erőteljesen támogatták.)
A Dániát követő soros elnök Ciprus az év végégig szeretne további eredményeket elérni az EU-ba igyekvők, így a nyugat-balkáni államok esetében is. Ciprus szerint ha csak ideiglenesen is leállna a bővítési folyamat a Nyugat-Balkánon, az az egész régióra negatív hatással lenne.
