Annak ellenére, hogy a nyugat-balkáni államok többségében megnyíltak vagy hamarosan megnyílnak a határok, Észak-Macedónia úgy véli, ez még korai. Az ország egészségügyi minisztere szerint a szabad mozgással elveszhet mindaz az eredmény, amelyet eddig elértek. Észak-Macedóniába továbbra is csak engedéllyel lehet belépni, és az országot is csak megfelelő indokkal lehet elhagyni. Minden hazatérő kéthetes kötelező karanténba kerül.
Montenegróban több mint két hete nincs új fertőzött. A járvány ideje alatt a vállalatok több mint 40 százaléka állt le, 35 százalékuk pedig csak részben működött, a vállalatok 23 százalékában viszont nem állt le a munka, igaz, egy részét otthonról végezték a dolgozók. A gazdasági felmérések szerint a járvány gazdasági szempontból legjobban a mikro- és kisvállalkozásokat viselte meg.
Bosznia-Hercegovinában visszavonták a kéthetes otthoni elkülönítés kötelezettségét az országba hazatérők számára. A külföldiek továbbra is csak üzleti ügyben, meghívólevéllel, és 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírusteszttel léphetnek be az országba, ez a korlátozás azonban június 1-jétől megszűnik.
Zágráb még nem csengeti le
Horvátország még nem hirdeti ki hivatalosan a járvány végét, mert számos kihívással kell még szembenézni – nyilatkozta tegnap Vili Beros egészségügyi miniszter. Zágráb a járvány enyhülésével fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, ám továbbra sem lehet 40 főt meghaladó csoportos összejöveteleket tartani és sporteseményeket rendezni. Ennek feloldását május végére tervezik.
Két hete a határokat is újranyitották: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, akik üzleti vagy más gazdasági érdekeltség miatt, valamint halaszthatatlan személyes okokból utaznak az országba. A korlátozó intézkedéseket Zágráb Szlovéniával (Ljubljana egy hete hirdette ki hivatalosan a járvány végét) közös határán a múlt hét végén teljesen feloldotta.
Gari Cappelli idegenforgalmi miniszter a korlátozások feloldását jelentette be május 29-étől Szlovákiával, Csehországgal, Magyarországgal és Ausztriával is. Ezt megelőzően mobiltelefonos alkalmazás bevezetését tervezik a beutazások meggyorsításának elősegítése érdekében.
Két lovas rendőr a drezdai sörkert látogatói között... akiknek a (másfél méteres) távolságtartást kellene betertaniuk. A háttérben a neves Frauenkirche látható (Fotó: dpa via AP/Beta)
Amint közös megállapodás alapján megnyílnak a határok az említett országok állampolgárai előtt, és sikerül a németekkel, valamint később a lengyelekkel is megegyezésre jutni, Horvátország idegenforgalmának több mint a 60 százalékát helyreállíthatja – hangsúlyozta a tárcavezető.
Nincs napirenden az európai beutazási tilalom feloldása
Egyelőre nincs napirenden, hogy az Egyesült Államok feloldja az Európából érkezőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat – közölte Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője.
McEnany hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök elsősorban az amerikaiak biztonságát tartja szem előtt, ezért először meg akar győződni arról, hogy nincs veszélyben amerikaiak élete, mielőtt a korlátozásokat feloldják.
Trump március derekán 30 napra rendelt el beutazási tilalmat a schengeni övezetből, Nagy-Britanniából és Írországból érkezőkkel szemben, majd ezt áprilisban meghosszabbította, és közölte, a tilalom mindaddig érvényben marad, amíg a koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett országokban jobbra nem fordul a helyzet. A tilalom alól kivételt jelentenek az amerikai állampolgárok, a diplomaták és azok az európaiak, valamint hozzátartozóik, akik zöld kártyával rendelkeznek.
A világot nem lehet örökre karanténba zárni
Helyeselte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatos felszámolását, a határok újranyitását Francesco Vaia olasz orvosprofesszor, a fertőző betegségekre szakosodott római Spallanzani kórház igazgatója. Vaia közölte, támogatja a korlátozások enyhítését a mindennapi életbe való fokozatos visszatéréssel.
„Mindent újra kell nyitni, lehetetlenség az egész világot karanténba helyezni, az élet befagyasztása haszontalan, mivel nem szolgálja a járvány megállítását” – hangoztatta. Hozzátette, egyetért a határok megnyitásával, ha az eddig követett óvintézkedéseket az országok és az egyének továbbra is szigorúan betartják. Úgy vélte, a hatóságoknak folyamatosan szűrniük kell a fertőzötteket, de sokat számít a személyes felelősség is, ami például azt jelenti, hogy „tünetmentesen”, de 37,5 foknál magasabb testhőmérséklettel nem szabad emberek közé menni.
Vaia kifejtette, minden epidémia ereje egyszer csak csökken a tünetek enyhülésével vagy eltűnésével, ami fertőzési szempontból veszélyesebbnek számít. Ezért kell továbbra is vigyázni a krónikus betegekre és idősekre.
Bagdadra kéthetes vesztegzár vár
Mohammed Dzsaber al-Ata bagdadi polgármester tegnap hivatalos kérelemmel fordult az iraki kormányhoz, hogy vezessen be kéthetes szigorú kijárási korlátozást a fővárosban a járvány megfékezése érdekében. Ata a hadsereg főparancsnokságától is segítséget kért az intézkedés éjszakai betartatása végett.
„Bagdadban nem maradt kerület, ahol ne bukkant volna fel a koronavírus” – érvelt a polgármester. Mint mondta, a városban sokan fittyet hánynak a korlátozásokra és a tömegrendezvények megtartásának tilalmára, ami a járvány gyors terjedéséhez vezet. Egyben aggodalmát fejezte ki, hogy a kórházak nem tudnak majd megbirkózni a betegek áradatával, ha nem vezetik be a lehető legszigorúbb karanténszabályokat a közelgő napokban. Május 24-én tartják ugyanis a ramadán végét jelző íd al-fitr (a böjt megtörésének) ünnepét, amelyen hagyományosan közös lakomára gyűlik össze a család és a barátok.
A 38 milliós Irakban eddig 3724 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 134-en hunytak el a kórban.
Hasszán al-Tamimi egészségügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy szerdától kijárási korlátozást vezetnek be a főváros egyes kerületeiben. Az érintett városrészek Bagdad sűrűn lakott, elszegényedett peremkerületei, mint Szadrváros, Habibíja, Hurríja, Sula, Ameria és Kamalia.
