Azt, hogy Európa nagy kihívásokkal néz szembe, szinte nap mint nap hallhatjuk uniós és az unió határain kívül tevékenykedő politikusok kijelentéseiben. Valóban olyan történések határozzák meg a kontinens mindennapjait, amelyekre talán soha sem lehet megfelelőképp felkészülni. A menekült- és migránsválság már hónapok óta aktuális és máig megoldatlan problémának számít. Az uniót megrázó terrortámadások mindeközben végérvényesen megváltoztatták azt, amit az európaiak eddig a biztonságról gondoltak. Nos, hazánk ebbe a ma korántsem könnyű helyzetben lévő Európába igyekszik. Kérdést jelent az is, hogy elég-e az igyekezet és az uniós elvárások teljesítése. Az említett témákat Deli Andorral, az Európai Parlament Fidesz–KDNP frakciójának vajdasági képviselőjével jártuk körül.
Hogyan értékeli a Néppárt és azon belül a Fidesz–KDNP frakciója a migránsválság kezeléséről meghozott török– uniós megállapodás eddigi végrehajtását?
– A hírekből azt egyértelműen leszögezhetjük, hogy ami a menekültáradatnak a török–görög vonalon történő mozgását illeti, mindenképp csökkenést ért el az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. Ez a vonal vezetett a balkáni, bennünket is érintő útvonalhoz, ennek fényében fontos előrelépésként könyvelhetjük el az eredményeket. Az is tény viszont, hogy más pontokon, példá
ul Olaszország felé ennek a megegyezésnek nincs kifejezett hatása, ezért továbbra is törekedni kellene olyan megoldások kidolgozására, amelyek általánosnak, teljes körű megoldásnak számítanak. Ezért volt szükség arra, hogy a magyar kormány előálljon az úgynevezett Schengen 2 javaslattal, amellyel a többi uniós tagállamot kereste fel a miniszterelnök az elmúlt napokban, s kérte ehhez a
támogatást. A megszokott európai életmódnak, gazdasági életnek a folytatásához – mely mindenekelőtt az emberek és az áru szabad áramlásán alapult – elsősorban a külső határok megerősítésére lenne szükség. Erre nem a menekültek befogadási rendszerének a módosításai jelentenek gyógyírt, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság továbbra is ebben gondolkodik.
Mi a Schengen 2 lényege?
– A prioritás a schengeni határok védelme. Abban az esetben, ha ennek a feladatnak egy schengeni tagállam nem tudna eleget tenni, akkor akár a tagság felfüggesztésével is számolnia kellene. Fontos az is, hogy a schengeni külső határokra érkezőket megfelelően beazonosítsák, ennek megfelelő pontokat alakítsanak ki, egy közös európai listát kell elérhetővé tenni. Ezek a javaslat sarkalatos pontjai.
Milyen irányba változott a migránskérdés megítélése Európában az elmúlt hónapokban? Mintha közelített volna az elsődlegesen sokak által elítélt magyar állásponthoz.
– Ez valóban így van, ugyanakkor egyszerre érthetetlen és elfogadhatatlan az Európai Bizottság álláspontja, amely továbbra is kvótarendszerekkel kísérli meg megoldani a problémát, holott azzal már tavaly májusban is próbálkoztak. Most újra ezzel hozakodtak elő, mintha bármiféle megoldást is jelenthetne ez a rendszer. Ezért mondom érthetetlennek: miután az egyes tagállamokban és az Európai Parlamentben is változások történtek a menekültkérdés megítélésében, a bizottság érdekes módon ezt nem hajlandó figyelembe venni, amikor javaslatokat fogalmaz meg a kérdés kapcsán.
Deli Andor (Ótos András felvétele)
Miért tartotta fontosnak az EP pár nappal ezelőtti ülésén felhívni a figyelmet a gazdaságot, turizmust, fuvarozóipart érintő veszélyekre a migránsválság megoldatlansága kapcsán?
– Olyan lényeges iparágak ezek, amelyek az európai gazdaság mozgatóinak számítanak. A schengeni rendszer nélkül nem tudnak megfelelően működni, annak fenntartása tehát nem csupán Magyarország számára fontos, az európai értékeknek az egyik alapkövét jelenti. Ahhoz, hogy az áruszállítás zökkenőmentes maradhasson, meg kell oldani a fuvarozók helyzetét. A szakemberek kiszámították, hogy csak egy egyórás várakozás, határellenőrzésen töltött veszteglés egy kamion esetében az osztrák–német határon ötveneurós kárt okoz. Az összeg hatványozódása bizony óriási károkat okoz. Volt egy időszak, amikor a média is sokat foglalkozott ezzel a problémával, amikor a calais-i kikötőben a menekültek próbáltak feljutni a teherautókra akár erőszakkal is, s ekképp átjutni a La Manche-csatornán. A turizmus is fontos kérdés, hiszen az uniós GDP tíz százalékát jelenti. Rengeteg munkahely függ ettől, ezért lényeges, hogy a lendületet meg tudja tartani. Amerikából és Ázsiából nagy konkurencia leselkedik az európai idegenforgalomra. A terrorveszély az, ami ma a leginkább kihat rá, befolyásolja ezt az ágazatot. A bizottságnak el kell gondolkodnia bizonyos kompenzációs, kisegítő mechanizmusok bevezetésében e vállalkozások számára.
Nemrégiben a bevándorlásról és a terrorizmusról tartottak vitákat az Európai Parlamentben. Mennyiben változott a közbiztonság Európában a terrorakciókat követően, milyen hangok szólaltak meg e kérdés kapcsán a parlamentben?
– Személyes benyomásaimat tudom elmondani. Nem tudom, mekkora mértékben javult a közbiztonság, az viszont szemmel látható, hogy jelentős prevenciós intézkedések vannak jelen. Belgiumban a katonaság utcai jelenléte a mai napig megfigyelhető. Ami az európai uniós intézményeket illeti, mindenki egyetért abban, hogy a szolgálatok közötti adatcsere elengedhetetlen a jobb védelemhez. Abban már nincs teljes egyetértés, hogy ezt hogyan, milyen szabályok alapján kell elvégezni. A parlamentben a baloldali, liberális beállítottságú frakciókban erős az a törekvés, amelyik a magánszféra és az adatvédelem teljes prioritását tűzi ki célul. Nagy viták folytak a légitársaságok utaslistái kapcsán, amiatt, hogy milyen feltételek mellett lehessen a biztonsági szolgálatok rendelkezésére bocsátani a névvel ellátott adatokat. Szerintem inkább az alapoknál kellene kezdeni. Mit sem ér a magánszféra, ha közben az egyénnek az élete forog kockán a közbiztonság nem megfelelő szintje miatt.
Szerbiával kapcsolatos témára váltva át, európai szemmel hol tart ma országunk uniós csatlakozása, gyorsítható-e a folyamat? Mekkora esélyt lát arra, hogy Horvátország akadályoztassa a csatlakozás menetét?
– Tavaly nyílt meg a csatlakozási tárgyalások első fejezete, s most újabbak megnyitására vár Szerbia. Egyedül Horvátország akadályozta ezt a folyamatot, olyan jelenség szemtanúi lehettünk, melyben bilaterális megoldatlan kérdések okán blokkolta két újabb fejezet megnyitását Szerbia előtt. Ez a fajta visszaélés egy uniós tagállam részéről egy tagjelölt ország irányába az uniós intézményekben – legyen szó a bizottságról, a tanácsról, a többi 27 tagállamról vagy a parlamentről – nem talált megértésre, hiszen belpolitikai célokat szolgáló lépések ezek elsősorban, melyek ugyanakkor a régióbeli együttműködést, jószomszédi viszonyokat is lerombolhatják. Az ilyen akadályok leküzdéséhez szükség van támogatókra is, s itt kiemelkedő szerep jut Magyarország kormányának. Mi a parlamentben, a magyar tagok a tanácsban folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt a folyamatot gyorsítsuk.
Mekkora figyelmet szentel ma Európa a Nyugat-Balkán stabilitásának – ez is a parlamenti vitatémák egyike volt a hetekben.
– Most Macedónia áll a figyelem középpontjában, nagy érdeklődés övezi azt, hogy milyen állapotok uralkodnak az országban. Ilyen szempontból Szerbia egy stabil politikai rendszernek számít, s ma már senki sem tartja veszélyforrásnak a régióbeli egyensúly szempontjából.
