A terület elvesztésétől Szerbiában kialakult félelem az oka a Vajdaság statútumát és a nemzeti tanácsokat érő támadásoknak – mondta Várady Tibor, a Közép-európai Egyetem és az atlantai Emory Egyetem tanára a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön tartott előadásában.
A szakértő kiemelte: Szerbiában óriási trauma „a Koszovó-tragédia”, mert annak a területnek hatalmas a szimbolikus jelentősége. Koszovó elvesztését a szerbek máig nem emésztették meg, és emiatt alakult ki félelem a Vajdaság elvesztésétől. A magyarság aránya azonban már csak tíz százalék körül van a Vajdaságban, ezért ez csak fóbia – vélekedett.
Úgy látja, ez az aggodalom a legmarkánsabban a szerb alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében jelent meg, a testület ugyanis a statútumot „szinte teljesen érvénytelenítette”. Ebbe a „hangulatba, légkörbe” illeszkednek a nemzeti tanácsokat érő támadások is – tette hozzá.
Várady Tibor hangsúlyozta: a magyar nemzeti tanács már korábban kijárta a fontosabb jogok átruházását, így – mivel ezeket vélhetően már nem érinthetik – a mostani jogfosztások nem annyira fájóak a magyar kisebbségnek.
Tito talán az egyetlen kelet-európai vezető volt, aki nem tartozott országa etnikai többségéhez, ugyanis horvát volt, míg Jugoszláviában a szerbek voltak többségben – mondta. Ezért a hatalom megőrzéséhez egyensúlyra volt szüksége a nemzetiségek között, és a nacionalizmus háttérbe szorult. Így a kisebbségek Tito Jugoszláviájában lényegében jobb helyzetben voltak, mint Romániában vagy Csehszlovákiában – mutatott rá.
A szakértő felidézte azt is, hogy Slobodan Milošević idején a nacionalizmus biztosította a politikai hatalmat, ezért egészen más lett a kisebbségek helyzete. Ugyanakkor abban az időben merült fel és került előtérbe a perszonális autonómia gondolata, amelyet a nemzeti tanácsok lettek volna hivatottak megvalósítani.
Várady Tibor szerint az első valóban határozott lépés a kisebbségekről szóló törvény megalkotása volt 2002-ben, már Milošević távozása után. Mivel a vajdasági magyar politikusok korábban Milošević ellenfeleként politizáltak, érdekszövetségbe kerültek azokkal a politikusokkal, akik Milošević után jutottak hatalomhoz, és ez jó tárgyalási pozíciót adott nekik – magyarázta. Hozzáfűzte: természetesen nemcsak kisebbségbarát vélemények fogalmazódtak meg, de a törvény megszületett, ami nagy előrelépést jelentett, bár a nemzeti tanácsok hatásköreit csak általánosságban írták le.
Mint mondta, 2009-ben külön törvény született a nemzeti tanácsokról, és ez már valódi hatásköröket biztosított nekik.
A magyar nemzeti tanács jobban gazdálkodott a hatásköreivel, mint más kisebbségeké, mert nagyobb értelmiségi kör kapcsolódott hozzá – vélekedett a szakértő.
A szerb alkotmánybíróság decemberi döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével, ezért át kell dolgozni vagy újra kell írni. Minderre hat hónapot adott a testület. A szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait is, és ezzel a testületek számos szerzett jogát megnyirbálta.
