Az euróövezet válságországainak egy része már kezdi kiheverni az eddigi megpróbáltatásokat. A recesszió több országban is véget ért. Írországnak már nincs szüksége külföldi hitelre az életben maradáshoz, Portugália ugyancsak saját erőből próbál megküzdeni az új kihívásokkal, az oly sokat szenvedett Görögország is fogadkozik: mentőcsomag nélkül folytatja, sőt – hat év recesszió után – idén már növekedési pályára áll a gazdasága.
A görögök az utóbbi fél évtizedben vért izzadtak a válság elleni küzdelemben. Ráadásul rengetegen nem is élték túl a keserves éveket. Sokan önkezükkel vetettek véget életüknek.
Régóta köztudott, hogy a pénzügyi, hitel- és gazdasági válság miatt több országban megnőtt az öngyilkosok száma. Elsősorban az EU déli tagállamaiban, amelyeket a krízis a legjobban sújtott. A válság okozta öngyilkosságok növekvő száma miatt már több utcai tiltakozást is tartottak Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban.
A tiltakozásokat okkal szervezték, a válság valóban sok embert kergetett a halálba. Különösen Görögországban, ahol az euórövezetet megrázó krízis 2009 őszén kirobbant, s alapjaiban rengette meg az államot. A nagy-britanniai Portsmouth Egyetem kutatói az utóbbi években alaposan elemezték a görög válság hatásait és következményeit. Mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy a nehéz évek és a külföldi hitelért cserébe végrehajtott kíméletlen kormányzati megszorítások milyen hatást gyakoroltak a lakosságra.
A brit kutatók nemrég ismertetett tanulmánya is megerősíti, hogy a válság kellős közepén, 2009 és 2011 között, a megszorító intézkedések okozta gondok vezettek Görögországban az öngyilkosságok feléhez. Szakemberek az utóbbi években már több kutatást végeztek, amelyek során a válság okozta problémákat és azok egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták. A Portsmouth Egyetem által szervezett program volt azonban az első, amelynek keretében a megszorítások és az öngyilkosságok közötti összefüggést elemezték.
Nikolasz Antonakakisz közgazdász, a tanulmány társszerzője a The Guardian brit lapnak azt mondta, hogy 2009-ben és 2010-ben 551 görög férfi bizonyosan a megszorító intézkedések miatt végzett magával. A kutatók azonban csak a 45 és 89 év közötti férfiak körében tapasztalták, hogy megnőtt az öngyilkosságok száma, a görög nők esetében nem.
A The Lancet brit orvosi lap már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú megszorítások súlyos helyzetbe sodorták az egészségügyet az uniós válságországokban. A tekintélyes hetilapban megjelentetett tanulmány készítői azt is hangsúlyozzák, hogy a kemény kormányzati intézkedések, mint például az elbocsátások, adóemelések, vagy az új közterhek, továbbá a fizetések, nyugdíjak és a segélyek, valamint a különféle juttatások csökkentése olyan terheket róttak a lakosságra, amely az egészségükre is katasztrofálisan hat.
