Veterán politikusnak, sőt dinoszaurusznak is nevezte már a média Jean-Claude Junckert, akit a remények szerint az Európai Parlament (EP) is támogat és megerősít az unió kormányának tartott Európai Bizottság élén. Az EP mai plenáris szavazásán (Strasbourgban) nem várható meglepetés, de kizárni sem lehet a várakozásokkal ellentétes eredményt. Juncker uniós „kormányfővé” választásának feltétele, hogy a 751 EP-képviselőből legalább 376 rá szavazzon.
A voksolás előtti napokban a luxemburgi politikus találkozott az EP legerősebb képviselőcsoportjaival, hogy megnyerje a támogatásukat. A megbeszéléseken hangsúlyozta: a híresztelésekkel ellentétben nem támogatja az EU szigorúbb központosítását, és nem is hisz a föderalista Európai Egyesült Államokban. Ragaszkodik ugyanakkor az unió négy alapszabadságához, a személyek, a tőke, az áruk, és a szolgáltatások szabad áramlásához.
Közölte: „a nemzetek igenis számítanak” neki, mindazonáltal – pragmatikus jobbközép politikusként – azt szeretné, ha Európa nagyobb súllyal jelenne meg a világban, az unió pedig megerősödve folytatná a nemzetközi versenyt. A gazdasági-pénzügyi kérdésekről elmondta: nem ellenzi a (kormányzati) takarékoskodást, de nem is támogatja, inkább a költségvetési fegyelem híve. A kormányok túlzott (költségvetési) megszorításait azonban elutasítja.
Az 59 éves Junckert, a luxemburgi exkormányfőt az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) júniusban javasolta az EB új elnökének, aki José Manuel Barrosót váltaná fel a tisztségben. Junckert – eddig példátlan módon – nem konszenzussal jelölte az ET; Nagy-Britannia és Magyarország ugyanis ellenezte.
Több mérvadó nyugati lap úgy véli, hogy Junckerral – aki ugyan hajlik a kompromisszumokra, és a jóindulat vezérli – nehéz lesz megújítani az EU-t. Bár az EP még meg sem erősítette a tisztségében, a média máris arra figyelmeztet: európai bizottsági elnökként az egyik első feladata az lesz, hogy normalizálja a megromlott viszonyt Londonnal. A brit kormánynak ugyancsak érdekében áll zökkenőmentes munkaviszonyt kialakítani Junckerral.
A tervek szerint az EU még a héten csúcstalálkozót tart, melynek résztvevői folytatják az alkudozást az EB-biztosok („miniszterek”) jelöléséről és az ET új elnökéről, aki őszre a belga Herman Van Rompuy-t váltja majd fel.
A tagországok által delegált EU-biztosjelölteket szeptemberben hallgatja meg az Európai Parlament, a testület októberi plenáris ülésén pedig már jóvá kell hagyni a teljes Európai Bizottságot. Ha minden a tervek szerint történik, az új összetételű bizottság november elsején léphet hivatalba.
|
Keletiek az olasz jelölt ellen A közép- és kelet-európai uniós tagállamok egy csoportja „az utolsó pillanatban” kampányt kezdett annak megakadályozására, hogy Olaszország kapja az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségét, mivel szerintük Róma nem képvisel megfelelően kemény álláspontot Oroszországgal szemben – állítja diplomáciai forrásokat idézve a Financial Times (FT). A londoni üzleti napilap információi szerint a poszt egyik esélyesének tekintett olasz külügyminiszter, Federica Mogherini (a képen) jelölése ellen Lengyelország és a három balti köztársaság indított kampányt, ezek az országok ugyanis a legeltökéltebb szószólói a Moszkva elleni kemény szankcióknak. Ha sikerül megakadályozni Mogherini jelölését, akkor valószínűleg Radosław Sikorski lengyel és Carl Bildt svéd külügyminiszter jelöltségét is ki lehet zárni. Ebben az esetben Krisztalina Georgieva, a humanitárius segélyek szervezéséért felelős jelenlegi bolgár EU-biztos jöhetne szóba lehetséges konszenzusos jelöltként. Herman Van Rompuy, ET-elnök közölte, hogy legalább a következő külügyi főképviselő személyéről meg kell állapodniuk a héten esedékes EU-csúcson, mivel a poszt betöltője az új Európai Bizottságnak is tagja lesz. (Forrás: MTI) |
