Hosszú és tartalmas programbeszédet mondott az Európai Bizottság (EB) új elnöke, @ko = Jean-Claude Juncker, akit a héten választottak meg a tisztségre. Az unióba igyekvő országoknak azóta volt épp elég idejük, hogy megértsék a nekik szánt egyértelmű üzenetet, amelyre annak elhangzása napján talán fel sem figyeltek. Juncker ugyanis – politikusokhoz mérten szokatlanul őszintén, sőt kertelés nélkül – azt közölte velük, hogy az EU bővítése az ő ötéves megbízatási ideje alatt bizony szünetelni fog.
Senki ne számítson tehát arra, hogy 2020 előtt csatlakozhat az unióhoz. Még Izland sem, amely eddig kiválóan teljesített a tagfelvételi tárgyalásokon. Igaz, az izlandi kormány már tavaly meggondolta magát, és jelezte: inkább abbahagyná az egyezkedést a csatlakozásról, hogy továbbra is semleges maradhasson.
Juncker szerint az EU-bővítés folyamatában azért következik hosszú szünet, mert konszolidálni kell a 28 tagállammal elért eredményeket. Az új EB-elnök mindenesetre igyekezett bátorítani is a csatlakozásra vágyó és váró országokat. Közölte: vezetése alatt folytatódnak a megkezdett tárgyalások, „különösen a nyugat-balkáni országokkal”.
A szépen csengő biztató szavak azonban valamit alighanem igyekeznek elrejteni. Talán azt, hogy az uniónak (főként Nyugat-Európa „régi” tagállamainak) a válság miatt akad épp elég gondja, amit a következő években nem akar még azzal is tetézni, hogy új, és problémás országokat fogadjon be.
Juncker mandátuma idején tehát csak álmodni lehet a tagságról. Kérdés, hogy az 1999 óta tagjelölt (NATO-tag) Törökország, amellyel Brüsszel 2005-ben kezdte meg az azóta is rendkívül nehézkesen haladó csatlakozási tárgyalásokat, hajlandó lesz-e még ennyit várni. Ankara már eddig is nehezményezte, hogy évtizedek óta hitegetik a tagsággal, de lényegi előrelépés nem történt az ügyben.
Az uniónak jelenleg hat tagjelöltje van, amelyek közül néhány már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat is. A 78 millió lakosú Törökország mellett közéjük tartozik Albánia, Montenegró (2012 óta tárgyal), Izland (tavaly nyáron felfüggesztette a csatlakozási egyeztetéseket), Macedónia (kilenc éve tagjelölt, de a Görögországgal fennálló névvitája miatt még mindig a tárgyalások megkezdésének a dátumára vár), és Szerbia, amely 2014 elején kezdte meg az egyezkedést a tagságról.
A nyugat-balkáni térségből Bosznia és Hercegovinát és Koszovót is várja az EU. Ezek az országok a lehetséges tagjelöltek. Nekik azonban még tényleg sokat kell tenniük, hogy az uniós tagságról szövögetett álmuk valóra válhassék.
