Sokasodnak a viharfelhők a lengyel kormány fölött, amit nem csak a politikai elit érzékel, hanem a választók is, akiknek nagyobb része egyre kritikusabban ítéli meg az ország vezetőinek tevékenységét. A felmérésekből az derül ki, hogy a lengyelek közel háromnegyede tatja rossznak a Donald Tusk miniszterelnök vezette kétpárti koalíciós kormány munkáját.
A Tusk-kabinetet bírálók aránya június óta csaknem 15 százalékkal nőtt, ami részben a lehallgatási botrány következménye. A lehallgatási ügy azután vált veszélyessé, hogy a Wprost varsói hetilap a nyár elején többször is vezető kormánypolitikusok – titokban felvett – bizalmas magánbeszélgetésiből közölt részleteket.
A botrány sokkolta, a lehallgatott politikusok szalonképtelen nyelvezete és magatartása pedig megdöbbentette a választókat; a koalíció népszerűsége nagyot esett.
Tusk az affér után igyekezett meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a lehallgatás belső összeesküvők kormányellenes puccsa, amelyet külső (elsősorban orosz) titkosszolgálatok mozgatnak. Igyekezete hiábavaló volt: sok választót nem tudott meggyőzni. Az ügyészséget sem, amely a héten vizsgálatot indított. Varsóban az ügyész azt szeretné kideríteni, hogy a lehallgatási ügyben érintett Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter, Marek Belka jegybank elnök és a kormányfő túllépte-e hatáskörét. A titkos hangfelvétel alapján megfogalmazódott gyanú szerint a miniszterelnök és a jegybank elnöke tavaly (törvénytelenül) megállapodott Jacek Rostowski akkori pénzügyminiszter menesztéséről.
Az affér miatt júniusban már a 2015 őszén esedékes parlamenti választás előrehozása is szóba került. Az utóbbi időben erről azonban már kevés szó esik.
Inkább az orosz–ukrán viszály okozta gondok kerültek előtérbe, illetve a Lengyelországgal szemben – Moszkva válaszlépéseként az uniós szankciókra – minap bevezetett gazdasági büntetőintézkedések. Ezek 2014-ben egymilliárd dollár közvetlen kárt is okozhatnak az országnak, és legalább fél százalékkal visszavethetik a lengyel gazdaság idei növekedését. Ez ugyanúgy ronthatja a kormány esélyeit az újraválasztásra, mint a lehallgatási botrány, vagy a lakosság körében növekvő veszélyérzet az elhúzódó ukrán válság miatt.
A TNS Polska közvélemény-kutató intézetnek a megkérdezett lengyelek 58 százaléka azt mondta, hogy országuk gazdasága válságban van. A többség abban is egyetért, hogy Lengyelországban rosszul mennek a dolgok.
Ezért a kormánynak a legrosszabbra kell felkészülnie. Ráadásul a koalíció vezető pártjának, a jobboldali liberális Polgári Platformnak (PO) és szövetségesének, a Lengyel Néppártnak (PSL) a támogatottsága erősen megcsappant. Az ellenzék fő ereje, a jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság Párt (PiS) ugyanakkor megerősödött, és jelenleg magabiztosan nyerné a parlamenti választást.
