Fontos bejelentésre készül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) júliusban megválasztott új elnöke. Az unió kormányának tartott – 28 tagú – testület első embere arról ad tájékoztatást, hogy a legközelebbi munkatársai, a biztosok (uniós „miniszterek”) milyen feladatot látnak el (melyik „tárcát” kapják) a brüsszeli testületben. A kiválasztottak névsorát már korábban közölték, de a munkakörök ismertetése a napokban várható.
Bár az EU-ban több vezető politikus azért lobbizott, hogy a biztosok fele nő legyen, a célkitűzést nem sikerült megvalósítani. Annak ellenére sem, hogy az Európai Parlament (EP) korábban még feltételként szabta a nemek paritását az EB-ben. A kezdeményezést Juncker is támogatta, sőt az utóbbi időben alkura is hajlott: már (legalább) tíz női biztossal is megelégedett volna. Végül beérte kilenccel.
Martin Schulz EP-elnök szintén előre figyelmeztetett: nem szavazzák meg az új összetételű uniós „kormányt”, ha túlzottan sérül a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség. A kilenc hölgy azért vélhetően elég lesz, de nem az áhított paritáshoz.
A májusban újraválasztott EP sem lehet azért túl büszke saját összetételére: a július l-jén megalakult uniós törvényhozásban a képviselőknek ugyanis csak 37 százaléka nő. (Az előző parlamentben még szerényebb, mindössze 35 százalék volt az arányuk.).
Az új EB-be tehát kilenc nő került be, épp annyi, mint a José Manuel Barroso vezette előző uniós „kormányba”. Eddig még csak egynek a tisztsége vált ismertté: az olasz Federica Mogherinié, aki az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, egyszersmind EB-alelnök lett. Rajta kívül még Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovénia jelölt nőt EB-tisztségre. (A jelölés a tagállamok joga.)
Juncker hivatalos bejelentése után a biztosjelöltekre (szeptemberben) átfogó szakmai meghallgatás vár az EP bizottságaiban. Ha megfelelnek az elvárásoknak, az EP – a terv szerint október végén, plenáris ülésen – szavazással dönt az egész testületről, vagyis a biztosok és az elnök kinevezéséről. Ha az EB megkapja a parlament többségének a támogatását, már csak a testület – ötéves megbízatási időre szóló – kinevezése marad hátra. Ez a feladat a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsra hárul.
A tanács jóváhagyása esetén november 1-jén megkezdheti a munkáját a Juncker vezette EB, amely lapértesülések szerint új szervezeti felépítésben dolgozhat. Juncker állítólag a testület történetének legnagyobb átszervezésére készül. Az EB tagjait hat vagy hét munkacsoportba osztaná, melyek a legfontosabb programokon dolgoznak. Juncker úgy tervezi, hogy egy-egy biztos akár több csoport munkájában is részt vesz. Eddig nem így volt: a bizottsági tagok csak a saját feladatkörükre, szakterületükre koncentráltak.
