Hatalomváltásra kerül sor Bulgáriában. Az Európai Unió legszegényebb országában tartott vasárnapi előrehozott parlamenti választáson ugyanis súlyos vereséget szenvedett a volt baloldali kormány. A parlamentbe nyolc párt került, de többségük csak a voksok 4-9 százalékával.
A kormányfői pozícióra esélyes Bojko Boriszov nem sok szépet ígért. Már a választás előtt közölte: a görög válság semmiség ahhoz képest, ami Bulgáriára vár (Fotó: Beta/AP)
A legtöbb szavazatot a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kapta, de nem szerzett abszolút többséget. A Bojko Boriszov korábbi kormányfő vezette jobbközép ellenzéki pártra a szavazók közel 33 százaléka szavazott. Tavalyi bukása után a GERB ismét kormányalakítási lehetőséghez jutott. Boriszov korábbi kormánya 2013 elején omlott össze egy tüntetéssorozat nyomására. Bár pártja a tavalyi választást is megnyerte, képtelen volt kormányt alakítani. Akkor a szocialistáknak (BSZP) sikerült csak koalíciót összehozniuk, a török kisebbség pártjával (DPSZ), de nem sok sikerrel kormányoztak.
A Plamen Oresarszki miniszterelnök vezette kormányuk kezdettől fogva ingatagnak, határozatlannak és tehetetlennek bizonyult. Ezért és az ellene szervezett tüntetések miatt bő egy év után feladták. Elhatározásuk értelmében 2014. augusztus 1-jétől szakértői kormány irányította ideiglenesen az országot, melynek új politikai vezetéséről vasárnap döntöttek a bolgárok. Másfél év alatt már másodszor.
A második helyet ezúttal is a szocialisták szerezték meg, de a választók alig 15,4 százaléka támogatta őket. Mögöttük a volt koalíciós szövetségesük, a liberális török–muszlim hátterű Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) párt végzett, a voksok 15 százalékával. A szélsőjobboldali, idegengyűlölő és rasszista ellenzéki Ataka párt, a volt Boriszov-, majd az azt követő Oresarszki-kormány időnkénti parlamenti segítője a 4,5 százalék szavazattal épphogy bejutott a parlamentbe.
A már felsoroltak mellett további négy, többségében jobboldali párt jutott be a kétszáznegyven tagú parlamentbe. Közülük a legjobb eredményt a Reformblokk konzervatív pártszövetség érte el, közel 9 százalékot kapott.
A súlyos társadalmi, szociális és gazdasági-pénzügyi gondokkal küszködő Bulgáriában megint koalíciós kormányt kell alakítani. Kérdés, hogy az új vezetés mire lesz képes az EU pénzügyi támogatására szoruló országban, amelyben vannak ugyan demokratikus intézmények, de a lakosság nem bízik bennük. A társadalom zöme a pártokban sem bízik, mert azok mind kompromittálódtak az utóbbi húsz év korrupciós és egyéb botrányaiban.
Az oligarchák uralta gazdaság sem teljesít az elvárásoknak megfelelően, magas a munkanélküliség, a fiatalok pedig tömegesen mennek külföldre. Az országban virágzik a korrupciós és a szervezett bűnözés.
A bolgárok már nagyon belefáradtak mindebbe. Az 50 százalék alatti rekord alacsony választási részvétel szintén ezt igazolja. Fásultságukat és kiábrándultságukat felmérések is bizonyítják. Ezekből kiderül: a lakosság kétharmada szerint a kedvezőtlen folyamatok a választás után is megmaradnak.
A kormányfői pozícióra esélyes Bojko Boriszov már a választás előtt elismerte: hazája „hihetetlenül nehéz hónapok elé néz”, és stabil új kormány híján „a görög válság semmiség lesz ahhoz képest, ami Bulgáriára vár”.
