2024. szeptember 3., kedd

Belgiumban tetőzött a sztrájkhullám

Általános sztrájk bénította meg Belgiumot. A tegnapi munkabeszüntetés részeként az egész országban leállt a tömegközlekedés, nem jártak a vonatok, a (távolsági) buszok, sem a villamosok. A tiltakozók több helyen lezárták a fő autópályákat, néhol „csak” forgalomlassító akciókat szerveztek.

A repterek bezártak, illetve törölték a járatokat (összesen hatszázat), bár a légi forgalom irányítóinak elenyésző része dolgozott, hogy segítse az ország feletti zavartalan átrepüléseket. Antwerpen, Brüsszel, Liège és Oostende repülőterére egyetlen gép sem szállt le, s nem is indult onnan egy sem a vasárnap éjszaka kezdődött 24 órás általános sztrájk idején.

Rengeteg helyen a munkások is tiltakoztak, megbénítva a termelést. A közigazgatásban, a bíróságokon és az iskolák nagy többségében is szünetelt a munka. Több nagyvárosban a kórházak személyzete is sztrájkolt, de az alapvető egészségügyi ellátást biztosították.

A résztvevők az október 11-e óta működő, négypárti jobbközép kormány tervezett költségvetési megszorító intézkedései ellen tiltakoztak. A megmozdulások már bő egy hónapja megkezdődtek, a három fő szakszervezet, a kereszténydemokrata CSC, a szocialista FGTB és a liberális CGSL felhívására.

November elejétől az ország különböző térségeiben – több hullámban – szerveztek hétfőnként gördülő sztrájkot, amely mindig komoly fennakadásokat okozott a (tömeg)közlekedésben és a gazdasági tevékenységek végzésében. A korábbi, regionális tiltakozásokba több százezren kapcsolódtak be. Néhol, így a fővárosban, Brüsszelben az elégedetlenkedők a rendőrökkel is összecsaptak.

Charles Michel miniszterelnök kormánya 11 milliárd eurós takarékossági programot akar megvalósítani öt év alatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy reformoknak álcázott intézkedésekkel (lényegében az oktatásra, az egészségügyre, a közművelődésre és egyéb közszolgáltatásra fordított kiadások lefaragásával) ennyit tervez megspórolni. Az októberben bejelentett intézkedések részeként 65 évről 67 évre vinné fel a nyugdíjkorhatárt, adókat növelne, és elhalasztaná a közalkalmazottak béremelését.

A kormányzati törekvés fő célja, hogy a kiadások csökkentésével, illetve a bevételek növelésével helyreálljon a központi költségvetés kibillent egyensúlya.

A szakszervezetek azzal vádolják az ország eddigi legfiatalabb (mindössze 38 éves) miniszterelnökét és kabinetjét, hogy a kilátásba helyezett megtakarítások hátrányosan érintik a munkavállalókat. Szerintük a közkiadások csökkentését az egész társadalom megszenvedi.

A szakszervezetek azt is nehezményezik, hogy a kormány – a megszorító csomag összeállítása előtt – megfeledkezett az előzetes és valódi társadalmi párbeszédről. A miniszterelnök visszautasítja a vádakat. Azzal érvel, hogy már novemberben megbeszélésre hívta a három legfontosabb belga szakszervezet vezetőit.