Előrehozott elnökválasztást tartanak Görögországban. A kormány a hónap elején jelentette be, hogy az eredetileg februárra tervezett időponttól eltérően a parlament már ma dönt(het) az új államfőről. Sokkal valószínűbb azonban, hogy első „nekifutásra” ez nem sikerül. Ebben az esetben – az év végéig – még kétszer lehet próbálkozni.
Szamarasz komoly kockázatot vállalt, amikor bejelentette az elnökválasztás előrehozását, ha ugyanis jelöltje, Sztavrosz Dimasz (a képen), volt külügyminiszter és korábbi EU-biztos nem kap kellő támogatást, abba a kormánya is belebukhat (Fotó: Beta/AP)
Noha a dátumváltoztatás meglepetést keltett, az elnökválasztás előrehozásával a kormány a hónapok óta tartó politikai bizonytalanságot akarja megszüntetni, ha ugyanis jelöltjét elnökké választják, az annak a bizonyítéka lesz (lenne), hogy a többség kiáll az EU-párti koalíció mellett, amely a nemzetközi hitelekért cserébe vállalta a rendkívül népszerűtlen takarékossági intézkedéseket is.
Az ellenzék és annak vezető ereje, a Sziriza szélsőbaloldali pártszövetség azonban elutasítja a megszorításokat. Sőt legszívesebben azonnal felmondaná a szerződést a külföldi hitelezőkkel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amelyek a kormányzati megszorításokért cserébe – az utóbbi fél évtizedben összesen – 240 milliárd euróval segítették ki az államcsőd szélére sodródott országot.
Antonisz Szamarasz kormányfő óriási kockázatot vállalt, amikor bejelentette a választás előrehozását, ha ugyanis jelöltje nem kap kellő támogatást, abba akár a kormánya is belebukhat, lévén a törvény úgy rendelkezik, hogy fel kell oszlatni a törvényhozást, ha nem sikerül eldönteni, ki legyen az államfő, és (előrehozott) parlamenti választást kell kiírni.
Egy ilyen forgatókönyv csakis hátrányára lehet Szamarasznak és pártjának, a konzervatív Új Demokráciának (ND). Az ország legnépszerűbb politikai (ellen)erejeként a Sziriza ugyanis már legalább öt százalékkal megelőzi az ND-t. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a „balosokat” a választók 31 százaléka támogatja, az Új Demokráciát csak 25,7 százaléka.
Az elnökválasztás azonban arra is utalhat, hogy a Szamarasz-kabinet bízik a sikerben, mármint abban, hogy jelöltje – Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos és volt külügyminiszter – megkapja a kellő támogatást.
Ehhez az első, vagy a második körben legalább 200 szavazat kell a 300 fős törvényhozásban. A kormánypártoknak azonban csupán 155 képviselőjük van. Mégis abban reménykednek, hogy kellő számú független képviselőt is maguk mellé tudnak állítani, s a végén, a harmadik fordulóban (december 29-én), amikor már 180 voks is elég lesz, együtt sikerül megszavazni Dimaszt államfőnek.
Ha a terv megvalósul, Szamaraszék megszilárdíthatják pozíciójukat, ha viszont kútba esik, szinte biztos, hogy a kormány megbukik, s jövőre előrehozott országgyűlési választás lesz, Sziriza sikerével. A kormányfő azzal riogat, hogy ebben az esetben Görögország visszacsúszna az adósságválság legsötétebb időszakába.
