(MTI-fotó)
„Az egész menekültügy, az egész népvándorlás, az egész megélhetési bevándorlási probléma megfelelő látószögből nem más, mint a liberalizmus identitásválsága” – értékelt Orbán Viktor miniszterelnök a szeptember 5-ei, kötcsei polgári pikniken elmondott beszédében, amelynek teljes szövegét a Demokrata című hetilap közölte szerdai számában.
A kormányfő kijelentette, vége a „liberális blablának” nevezhető szellemi-ideológiai korszaknak, és hangsúlyozta: ez új esélyt kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód visszanyerje dominanciáját immár nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.
„Ez az első jó identitásválság, amit átélek” – fogalmazott a liberális identitás válságával kapcsolatban Orbán Viktor.
Meggyőződését fejezte ki, hogy jólétben élni és ezzel egy időben „liberális módon jónak látni magunkat” többé Európában nem lehetséges. A legveszélyesebb kombináció, amit ember ismer a történelemben az – magyarázta –, ha az ember gazdag és gyenge. „A liberális filozófiából gyenge Európa következik, amely közben a gazdagságát meg akarja őrizni, de ha gyenge, nem tudja megőrizni” – összegzett.
A miniszterelnök szerint – Magyarországgal szemben – Európát ma a liberálisok uralják, nagyrészt az ő kezükben vannak a konzervatívok gondolatait is közvetítő, interpretáló eszközök, csatornák. Ezért van az – tette hozzá –, hogy ha „egy konzervatív kancellár asszony vagy egy konzervatív miniszterelnök lép hivatalba, annak nincs mit tennie, valamilyen mértékig – és ez a mérték nem kevés – alkalmazkodnia kell ahhoz az eszközrendszerhez, amelyet az eszmeileg tőle különböző emberek tartanak a kezükben. Ettől szenved az európai jobboldal”.
Orbán Viktor beszédében a képmutatás rendszerré szervezett gondolati térségének nevezte a liberalizmust, szervezett képmutatásnak a liberális külpolitikát – amelyben a jónak mondott tettek mögött általában pénz, olaj, nyersanyag van. „Valójában nem jót tettek, amikor méltóztattak szétbombázni Irakot vagy éppen Szíriát, hanem a legrosszabbat”, miközben azt szeretnék, hogy a világ elismerje, ők állnak a jó oldalon – tette hozzá példaként.
Rámutatott: ideje a keresztény irgalom mellé beemelni az érvelésbe a felelősség kifejezést is. Hangsúlyozta, a keresztény identitás fontossági sorrendet rajzol ki: először is felelősek vagyunk a gyerekeinkért, aztán a szüleinkért, majd a lakóhelyünkért, „aztán jön a hazánk, és aztán jöhet minden más”. „Tudjuk, a liberális az egész világért felelős, merthogy jó ember, minden fáj neki, ami a világban történik” – vázolta az ellenpólust Orbán Viktor.
Úgy összegzett: a mostani helyzet tanulsága, hogy a határokat, valamint Magyarország etnikai és kulturális összetételét meg kell védeni, utóbbi erőszakos megváltoztatását nem kényszerítheti ki senki. Emellett fontos az is, hogy az ország sikeres maradjon gazdaságilag, mert e nélkül, „hiába vagy morálisan a tökéleteshez legközelebb eső pozícióban”, eltaposnak – folytatta a miniszterelnök, aki negyedikként a „mindennapi patriotizmus” érvényre juttatását emelte ki.
Utóbbiról azt mondta, ez nem szellemi természetű dolog, hanem életösztön, napi rutin, mint az, hogy magyar terméket vásárolunk a boltban vagy magyar embert foglalkoztatunk, ha munkaerőre van szükségünk.
„Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni” – fogalmazott a kormányfő, elismerve: „e tekintetben voltunk a legkevésbé sikeresek”.
