A nemrég megválasztott Sanna Marin finn kormányfő szeretné megtenni " a következő lépést a munkapiacon." Javaslata szerint a jelenlegi ötnapos munkahetet négy naposra rövidítenék, napi hat óra munkával. Ez összesen heti 24 óra munkát jelent.
Ha az elképzelés megvalósulna, ők lennének az első ország az unióban, ahol heti 24 óra lenne egy átlagos munkahét.
"Úgy hiszem, az emberek megérdemlik, hogy több időt töltsenek a családjukkal, szeretteikkel, hobbijukkal, vagy az életük más területeivel, például kultúrával. Ez lehetne a következő lépés számunkra a munka világában" - mondta Marin. Pontos részleteket azonban egyelőre még nem tudni a javaslatról.
innország már az elmúlt évtizedekben is jelentős változásokat foganatosított a munkavégzés kapcsán: 1996-ban elfogadták azt a törvénymódosítást, ami lehetővé tette a munkavállalók egy nagy része számára, hogy munkaidejük kezdetét három órával eltolják vagy épp korábbra hozzák.
A franciák és svédek is hasonlóval próbálkoznak
A szomszédos Svédországban 2015-ben már bevezették a hat órás munkanapokat - igaz, heti öt napban. Az eredmények azt mutatják, hogy az ezt követő alkalmazottak boldogabbak, termelékenyebbek voltak, és anyagilag sem szenvedtek hiányt, miközben az általuk kiszolgált ügyfelek is elégedettebbek voltak kiszolgálásukkal, mint korábban. Az egyetlen hátrány az volt, hogy az államnak így nagyobb anyagi terheket kellett vállalnia.
Franciaországban 2000-ben vezették be a 35 órás munkahetet - ami napi hét óra munkát jelent. A munkavállalók éltek is a lehetőséggel - sokan csupán 4 vagy 4,5 napot dolgoznak hetente, de olyanok is akadnak, akik továbbra is öt napot, ám csupán hét órában dolgoznak. Az országban azt is szabályozták, hogy mennyi a maximálisan végezhető munkaórák száma hetente: 48 óra.
A privát vállalatoknál is többen kipróbálták már a rövidített munkahetet: 2019 novemberében például a japán Microsoft kezdett négy napos munkahét tesztelésbe - aminek eredményeként 40 százalékkal nőtt termelékenységük.
