Érdeklődőkben ezúttal sem volt hiány a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján (Tóth Roland felvétele)
A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésről folytattak pódiumbeszélgetést a sikerre vitt ügy legfőbb résztvevői. A javaslatcsomagban az őshonos európai kisebbségi nemzetek jogait biztosítanák.
A beszélgetés előtt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a jelenlevőket.
Moszkovits János, a Figyelő folyóirat munkatársának moderálása mellett Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) volt alelnöke szólalt fel. A FUEN európai civil szervezet a Románia Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) karöltve a Minority SafePack ügyének legfőbb képviselője volt az utóbbi években. Komlóssy elmondta: FUEN-alelnöki tisztsége idején a szervezet elsődleges célja az volt, hogy európai békediktátumok és határrendezések által létrejött hátrányos nemzetiségi pozíciókon javítson.
Komlóssy legfontosabb feladatának tartotta, hogy a FUEN-en belül tényfeltáró utakat szervezzen a határon túl élő magyarság helyzetére fókuszálva.
A FUEN jelenlegi elnöke, Vincze Lóránt arra hívta fel a figyelemet, hogy az EU-ban sosem foglalkoztak az őshonos nemzetek kisebbségi jogaival, bár az egyes tagállamok csatlakozásakor megformáltak bizonyos elvárásokat a leendő tagállamok felé. Probléma volt, hogy sosem fogadtak el kifejezetten az őshonos kisebbségi nemzetekre vonatkozó jogszabályokat, holott épp ezek a nemzetiségek teszik sokszínűvé az EU-t.
Miután a Minority SafePack kezdeményezést az Európai Bizottság (EB) először elutasította, a luxemburgi Európai Törvényszékhez fordultak, amely nekik adott igazat, így kötelezve az EB-t a felülbírálásra. Az aláírásgyűjtést végül tavaly április 3-án lehetett megkezdeni, s az egyéves munka végül sikeres lett. Vincze külön kiemelte: jó időben kell az Európai Parlamenthez fordulni a konkrét lépések érdekében, hiszen a testület jelenlegi összetétele valószínűleg nem olyan elfogadó a nemzeti kisebbségvédelmi kérdésekkel, mint amilyen egy majdani lehet. Vincze szerint a hosszú távú cél egy átfogó európai kisebbségvédelmi normarendszer kialakítása.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja arról számolt be, hogy a 69 ezer összegyűjtött aláírással a felvidéki magyarság a valaha volt második legsikeresebb akcióján van túl. Beszélt arról is, hogy akárcsak román, úgy szlovák részről is támadták a kezdeményezést az európai fórumokon, ám végül elhárultak az akadályok.
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke elsősorban az aláírásgyűjtő kampányról beszélt, hiszen a szervezet az utolsó néhány hónapban hatalmas erőket mozgósított ez ügyben. Tárnok szerint a Rákóczi Szövetség 650 ezer aláírást gyűjtött össze, bár csak januártól fogtak neki a munkának. Rengeteg aktivista vett részt az akcióban. A kampány során a szolidaritás volt az egyik kulcs, szerethetővé, érthetővé és elérhetővé akarták tenni a nemzeti kisebbségek ügyét az anyaországban is.
Utoljára Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szólt a közönséghez. Kiemelte: a Minority SafePack egész Európában fontos polgári kezdeményezés. Elárulta ugyanakkor, hogy januárban egy kicsit izgultak, hiszen akkor még – időarányosan tekintve – nem gyűlt össze elegendő aláírás. Szerinte az, hogy az RMDSZ a Minority SafePack élére állt, lökést adhat az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéseknek.
Bodor arra is figyelmeztetett, hogy a sikeres aláírásgyűjtéssel csak a munka első, könnyebb fejezetét zárták le, hiszen most komoly politikai, diplomáciai munka lesz végső sikerre vinni az ügyet. Sorsdöntő kérdésnek nevezte a garancia megszerzését az EU-tól arra, hogy a kivívott kisebbségi jogokat meg tudjuk védeni.
