2024. július 20., szombat

Elérkezett a gazdasági terjeszkedés ideje

Magyarországon demográfiai és a versenyképességi fordulatra van szükség

Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, az unokáinkról, az ő biztonságukról van szó – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó elnevezésű rendezvényén.

Varga Mihály, Orbán Viktor, Parragh László és Matolcsy György (fotó: MTI)

Varga Mihály, Orbán Viktor, Parragh László és Matolcsy György (fotó: MTI)

Hangsúlyozta: a bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050–2060-ban már nem tudja – tette hozzá.

Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy „kifektetési” – a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató – stratégia elkészítését.

A népesedéssel kapcsolatban a kormányfő jelezte: a családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását. Az úgynevezett „kifektetési” stratégiáról pedig azt mondta, hogy a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé, legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget. Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében – így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak –, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-terminál is.

Magyarországnak versenyképességi fordulatra van szüksége ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája, az uniós átlagot meghaladó növekedési ráta a jövőben is fennmaradjon – ezt hangsúlyozta mind a jegybank elnöke, mind a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén, szerdán Budapesten.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019 és 2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség. A jegybankelnök kiemelte: két út áll az ország előtt, az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába. Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta Magyarország 12 makrogazdasági fordulatot hajtott végre, melyek közül a legjelentősebb a fiskális, a monetáris és a munkaerőpiaci fordulat volt. Ezek megalapozták, hogy napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, 4-5 százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság – mutatott rá.

Magyarországnak a következő években a folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választania, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80–85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra – mondta a jegybank elnöke.

A rendezvényen Varga Mihály pénzminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét.

A növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá – tette hozzá.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a magyar vállalkozások várakozásai kedvezőek, a jövőre nézve optimisták és bizakodóak. A kamara elnöke szerint fel kell készülni a megtorpanás nélküli növekedésre, és ehhez a termelékenységet javítani kell, tompítani kell a magyar gazdaság függőségét magyar tulajdonú vállalkozások erősítésével, a mesterséges intelligencia területe pedig kitörési pontot jelentene az ország számára.