A zsargonban csak „Szerb Davosnak” nevezett Kopaoniki Üzleti Fórum az országban zajló tiltakozó megmozdulások és egyéb viszontagságok miatt talán kevesebb figyelmet kapott idén. Egyik központi témája az eseménynek az volt, hogy a jövőre nézve milyen üzleti modell tudná a gazdasági növekedést fenntartani. Az év eleje óta – az egyre bonyolultabb belpolitikai helyzet miatt – a befektetők kivárnak, bizonyos adatok szerint hatéves mélypontra süllyedt a közvetlen külföldi befektetések értéke. Emellett az is elhangzott, és szintén aggodalomra adhat okot, hogy egyes befektetők kivonultak, vagy a részlegek, kapacitások bezárását fontolgatják. Arra is figyelmeztettek, hogy tavaly még ugyan rekordnagyságú összeget, 6,6 milliárd eurót fektettek be külföldiek Szerbiában, a megvalósított profitot azonban nem itt fektették be újra, mintegy 4,3 milliárd euró „hagyta el” így az országot. Míg a beáramló tőke 8 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, a profit kiáramlása nem kevesebb, mint 40 százalékos bővülést mutat, ami valóban kedvezőtlen trendnek tekinthető. Elemzők szerint ilyen tempóban a külföldi befektetések nettó effektusa elérheti a nullát, ez egyik fő oka annak, hogy új modellre lenne szükség. Önmagukban az eredmények, a mutatószámok azonban egyelőre akár biztatónak is tekinthetők.
A hegyi üdülőhelyen idén már 32. alkalommal megszervezett eseményen a szervezők nevében Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke úgy összegezte a hallottak alapján a tapasztalatokat, meglátásokat, hogy Szerbiának a fejlett technológiákra kell a jövőben építenie növekedést. A gazdasági környezet kockázatainak kiküszöbölésére is szükség van ahhoz, hogy szintet lehessen lépni. A fórum lezárásakor Vlahović rámutatott, hogy Szerbia eddig is sokat tett a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az előfeltétele a fejlett technológiai szektor erőteljes fejlődésének. Panelbeszélgetések keretében a résztvevők áttekintették a világ, a Nyugat-Balkán és Szerbia gazdasági helyzetét. Többször is elhangzott, hogy a súlyos geopolitikai kihívások ellenére Szerbia tavaly is stabil gazdasági növekedést valósított meg. Azt többször is hangsúlyozták, hogy országunk az előző évben befektetési hitelminősítést kapott – ami kedvezőbb kölcsönfelvételt biztosít Szerbia számára. Arra is többen rámutattak azonban, hogy Szerbia korrupciós indexe még mindig nagyon magas, a 180 vizsgált ország listáján a 105. helyet foglalja el. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdoni struktúrája, és az amiatt kilátásba helyezett szankciók negatív hatással lehetnek a jövőre nézve. Vlahović szerint az államnak nagyobb figyelmet kellene arra fordítania arra, hogy a külföldi tőkebefektetések a fejlett iparágak felé irányuljanak. Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a munkanélküliség, a ráta 8 százalék körüli. Ez is sokféle értelmezési lehetőséget kínál azonban. Az mindenképpen jó, ha kevesen vannak, akik nem dolgoznak. Ugyanakkor, bizonyos szektorokban már évek óta úgynevezett szerkezeti munkaerőhiány mutatkozik. A rossz demográfiai helyzet kérdésessé teszi, hogy lesz-e elegendő munkaerő arra a modellre, amely megköveteli az intenzív munkaerőt. Arra is rámutatott, hogy a bérek jelentősen nőttek az utóbbi tíz évben. Ilyen tekintetben országunk a befektetőknek már nem annyira vonzó, mint 7–8 évvel ezelőtt volt. A szerbiai átlagfizetés nominálisan a 2,6–2,7-szeresére növekedett. A növekedést és a fejlődést ezért kell a fejlett technológiákra alapozni. A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai szerint 273 100 munkanélküli volt az országban 2024 negyedik negyedévében, a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékot tett ki. Éves összehasonlításban, vagyis 2023 negyedik negyedévéhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma 50 700 fővel nőtt, miközben a munkanélküliek száma 11 600 fővel csökkent, közölte a hivatal.
A fórumon jelen volt Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója, aki az ország monetáris helyzetét elemezve kiemelte, hogy sikerült célzott keretek közé szorítani az inflációt. Az energiaárak emelkedése ellenére 3,9 százalékos gazdasági növekedést sikerült tavaly elérni. Rámutatott, hogy a Nemzeti Bank előrejelzése szerint az idén 4,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. A monetáris politikának köszönhetően 29,3 milliárd eurós devizatartaléka van az országnak, ami hét havi áru- és szolgáltatásimportot fedez. Azt ígérte, hogy a dinár árfolyama továbbá is stabil lesz, az inflációt pedig a kitűzött sávba terelik majd. A januári infláció 4,6 százalékos volt Szerbiában az előző év januárjához képest – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal. Egy hónappal korábban, azaz a decemberi infláció alacsonyabb volt, 4,3 százalékot tett ki. A Szerb Nemzeti Bank előrejelzése szerint az elkövetkező két évben nagyjából háromszázalékos lehet az infláció.
Siniša Mali pénzügyminiszter a fórumon kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben sikerült stabilizálni az ország pénzügyeit. Emlékeztetett, hogy Szerbiának hároméves megállapodása van a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a közvállalatok reformját pedig folytatni fogják. Bejelentette, hogy az EXPO 2027 világkiállításra már 75 ország jelezte részvételét. Azt is hangsúlyozta, hogy célul tűzték ki, hogy Szerbia GDP-jének értéke 2027-ben meghaladja a 100 milliárd eurót. A pénzügyminiszter szerint a gazdaságpolitika fókuszában a polgárok életszínvonalának a növelése van. A cél, hogy évről évre nőjön a bérek és a nyugdíjak reálértéke, a növekedés meghaladja az inflációt. Mali szerint decemberben 926 euró volt a nettó átlagbér Szerbiában, az összeg pedig az év végéig eléri, illetve meg is haladja az ezer eurót.
Nyitókép: Pixabay
