Grönland ismét a geopolitikai játszmák középpontjába került, miután Donald Trump nyíltan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sziget iránt. A grönlandi választások küszöbén a függetlenségi vita új erőre kapott – de vajon a dán uralom helyett amerikai befolyás fenyegeti a jövőjüket?
Donald Trump már korábban is világossá tette, hogy az Egyesült Államok számára stratégiai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú lehet Grönland megszerzése. Legutóbb azzal próbálta elnyerni a helyiek szimpátiáját, hogy hatalmas amerikai beruházásokat, munkahelyeket és gazdasági fellendülést ígért a térségnek. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok „valamilyen módon” biztosítani fogja a sziget feletti befolyását.
A világ legnagyobb szigete hivatalosan a dán királyság része, ám 1979 óta autonómiát élvez, amelyet 2009-ben tovább bővítettek. Az önállóság kérdése régóta foglalkoztatja a grönlandiakat, akik szeretnének nagyobb függetlenséget nyerni, de sokan attól tartanak, hogy Dánia helyett az Egyesült Államok befolyása alá kerülhetnek. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a grönlandi lakosság 85 százaléka elutasítja az amerikai beavatkozást, és inkább saját sorsukról szeretnének dönteni.
Grönland vezetői nem kérnek Trumpból
Mute B. Egede, Grönland kormányfője és az Inuit Ataqatigiit párt vezetője élesen bírálta Trump kijelentéseit. Facebook-oldalán világossá tette: „Mi nem vagyunk sem amerikaiak, sem dánok – mi Kalaallit vagyunk!” – tette közzé a kormányfő. Egede szerint az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a grönlandiak identitását és önrendelkezési jogát.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szintén megerősítette, hogy Grönland sorsáról kizárólag a helyiek dönthetnek. Dánia ugyan jelentős pénzügyi támogatást nyújt Grönland számára – évente több mint 500 millió eurót –, de az ott élők egyre inkább úgy érzik, hogy a múltbeli gyarmati múlt árnyékában nem kapják meg a kellő tiszteletet és autonómiát.
A gazdasági kérdés kulcsfontosságú
Grönland gazdaságilag jelenleg nagymértékben függ Dániától és a halászattól, azonban a sziget alatt hatalmas ásványkincsek rejtőznek. A klímaváltozás és az olvadó jég révén egyre inkább elérhetővé válnak a föld mélyén rejlő ritkaföldfémek és más nyersanyagok, amelyek gazdasági értelemben is új lehetőségeket teremthetnek.
Ugyanakkor a bányászat és a környezeti hatások miatt megoszlanak a vélemények a kitermelésről. Az Inuit Ataqatigiit párt például a 2021-es választások után betiltotta az uránbányászatot, hogy megóvják a környezetet. Ezzel szemben más politikai erők szerint a függetlenség eléréséhez elengedhetetlen, hogy Grönland gazdaságilag önállóvá váljon.
Merre tovább, Grönland?
A mostani választás eredménye meghatározhatja, hogy milyen tempóban és milyen irányba halad tovább Grönland a függetlenség felé. Míg a radikálisabb pártok a gyors elszakadást szorgalmazzák, addig a mérsékeltebb erők szerint először gazdaságilag kell megerősödnie a szigetnek, mielőtt teljesen függetlenedhetne.
A kérdés továbbra is nyitott: vajon Grönland képes lesz egyedül megállni a lábán, vagy továbbra is szüksége lesz külső támogatásra? És ha igen, akkor Dánia vagy az Egyesült Államok lesz az a hatalom, amely a legnagyobb befolyással bír majd a sorsára?
Egy dolog biztos: a grönlandi függetlenségi vita egyre forróbb, és Trump megjegyzései csak tovább fokozták a feszültséget. A következő években dőlhet el, hogy a világ legnagyobb szigete valóban elérheti-e az évszázadok óta vágyott szabadságot – vagy újra egy nagyhatalmi játszma áldozatává válik.
Nyitókép: Az ifjabb Donald Trump-gép landolt Grönland fővárosában, Nuukban (Scanpix via AP/Beta)
