Március 15. a nemzeti egység ígérete, arra emlékeztet, hogy "a hétköznapi könyöklés és a hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket" - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Budapesten, a Múzeumkertben rendezett márciusi 15-i ünnepségen.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
"Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában" - mondta a kormányfő.
Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem az, "kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való".
Nem volt, nincs és nem lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, "valójában sohasem győztek le bennünket": "itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük".
"Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett" - mondta a miniszterelnök.
Látványos közép-európai felemelkedésre készülünk, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a Múzeumkertben rendezett ünnepségen kiemelte: a lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni.
A miniszterelnök közölte: Közép-Európa legnagyobb, vezető országa Lengyelország.
"Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak" - mutatott rá.
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy "hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké" - mondta Orbán Viktor kormányfő
A miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és "ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel".
Orbán Viktor hangoztatta: "azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól".
Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! - tette hozzá.
Mint mondta, "szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója".
"Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról" - fogalmazott Orbán Viktor.
Morawiecki: Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848-'49-ben most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll - mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteken a Múzeumkertben, a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából rendezett állami rendezvényen.
A lengyel kormányfő beszédében emlékeztetett: a két nemzet barátsága immár több mint ezer éve tart, a múltban több alkalommal is úgy küzdöttek közösen a szabadságért, ahogy most a jövéért szeretnének.
Úgy fogalmazott, egy jobb Magyarországért, egy jobb Lengyelországért és egy jobb Európáért harcolnak, mindazokért akik hisznek a "hazák Európájában", olyan jövőben, amely a közemberért, nem pedig a felsőbb rétegekért lesz.
