Az Országgyűlésben kedden előterjesztett javaslat szerint anyagi támogatást kapnak a jövőben a második világháborús hadiözvegyek és hadiárvák. A hadigondozásról szóló törvény módosítása a javaslattevők szerint mintegy húszezer embert érint. A kormány és a kormánypártok is támogatásról biztosították az indítványt.
Anyagi támogatást kapnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett – ismertette a hadigondozásról szóló törvény módosításának célját, az egyik előterjesztő Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az előterjesztést Lázár János mellett Kovács Zoltán, L. Simon László, Vargha Tamás (mindhárman Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) jegyzi.
A kormánypárti politikus, aki hangsúlyozottan nem miniszteri tisztségénél fogva szólalt fel, elmondta: a becslések szerint 20 ezer emberről van szó, és a törvény hatályát kiterjesztik azokra is, akik 1947-ben elveszítették magyar állampolgárságukat. Megjegyezte, pár ezer embert érinthet a javaslat a határon túl. Hozzátette: a javaslat a hadigondozási ellátásra jogosultak körét módosítja; és a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona melyik egységben és milyen rangban szolgált. A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végéig kap – mondta.
Lázár János közölte, hogy a részletekről kormányrendelet rendelkezik majd, de az a céljuk, hogy minden járási hivatalban igényelhető legyen.
A tisztelet megadása, azok megkövetése, akiktől 1949-ben elvették a jogosultságot; egy elmulasztott kötelesség teljesítése – összegezte a javaslat lényegét. Lázár János hangsúlyozta: függetlenül a második világháború megítélésétől – pusztán emberi kötelesség okán – hetven évvel a háború lezárása után nagyságrendileg évente néhány milliárd forintot jelentő összeg vállalható a költségvetésben.
Felidézte a hadigondozás hagyományait. Kitért az első világháború után 1933-ban hozott, az áldozatokra emlékező, a hadiözvegyekről, hadiárvákról, hadirokkantakról gondoskodó törvényre. 1950 után az volt a politikai rezsim, hogy aki a második világháborúban a hazájáért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, az az ország és a Szovjetunió ellensége, bűnös, azaz megbélyegezték a második világháború minden katonáját – értékelt.
A miniszter elmondta, hogy 1990 után az Országgyűlés azonnal elkezdte a kérdés tárgyalását, de az Alkotmánybíróságot többször megjárt kárpótlási törvény végül nem rendezte az ügyet. Az 1994-es hadigondozási törvény egyszeri juttatásban részesítette az érintett családokat – mutatott rá.
Lázár János közölte, azért nem a kormány képviseletében terjesztette be a javaslatot, mert nem a kormányról kell majd szavazni a képviselőknek.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásról biztosította a javaslatot. Szót emelt az ellen, hogy a diktatúra üldözte a nemzeti érzést, megtagadta a hősi halottakat és kirekesztette a határon túli áldozatok hozzátartozóit. Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka a Fidesz és a KDNP nevében leszögezte, hogy a törvényalkotó nem kívánja minősíteni a második világháború történéseit, ugyanakkor feladatnak nevezte az együttérzést anyagi támogatás formájában is kifejezni azokkal, akiknek a hét évtized során ez nem adatott meg. Firtl Mátyás üdvözölte az ellátásba bevontak körének kiterjesztését és a finanszírozás módosítását és méltatta azt is, hogy a javaslat egyenrangúként kezeli a határon túli magyar áldozatok családtagjait is.
