Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt a Máért csütörtöki ülésén Budapesten. Méltatta a kárpátaljai magyar szervezetek összefogását. A vajdasági magyarság helyzetét értékelve a kormányfő azt mondta, úgy látja, a Délvidéken jó irányba tartó építkezés halad, vannak azonban külső és belső ellenerők, amelyek az együttműködés megbontására törekednek, a magyar nemzetpolitikának viszont nem érdeke, hogy a kialakult egység bármilyen formában sérülést szenvedjen.
A XIV. plenáris ülését tartó Magyar Állandó Értekezlet (Fotó: MTI)
A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIV. plenáris ülésén előadásában országonként szólt a Kárpát-medencei, köztük a vajdasági magyarság helyzetéről, emellett arról is beszélt, hogy külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak.
Romániával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja „a saját közösségeinktől”. Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart – tájékoztatott az ülésen elhangzottakról az MTI.
„A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével” – közölte a kormányfő. A magyar kabinet sajnálatosnak tartotta az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között – tette hozzá.
„Most jó reményekkel figyeljük a Romániában lezajló politikai változásokat, tanulmányozzuk a helyzetet” – zárta az erdélyi magyarsággal kapcsolatos összegzését.
A felvidéki magyarság ügyében a miniszterelnök kifejtette: azt követően, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar párt nem került be a szlovák parlamentbe, a budapesti kormány egy nagyon szoros szlovák–magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát, azt remélve, hogy ez a kooperáció kedvező lesz az ottani magyarságnak is. Értékelése szerint a gazdasági sikerek elvitathatatlanok. A felvidéki magyar pártnak azt kívánta a miniszterelnök, hogy a soron következő választáson a magyarságnak legyen képviselete a pozsonyi parlamentben.
Kárpátaljára rátérve a kormányfő örömét fejezte ki azért, hogy hosszú évek szembenállása után összefogás alakult ki az ottani magyarok között.
A vajdasági magyarsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal jelezte: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön. „Évek óta a Délvidéken úgy látom, hogy egy jó irányba tartó építkezés halad. Dacára annak, hogy mind Magyarországról, mind talán Szerbiából, és a Vajdaságon belül is mindig vannak ellenerők, amik felütik a fejüket, és a nagyon nehéz munkával, és komoly áldozatokkal kialakított teljes együttműködés megbontására törekednek. Szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az a magyar egység, amely a Délvidéken létrejött, bármilyen formában sérülést szenvedjen az előttünk álló időszakban. Ilyen törekvéseket nem támogatunk, az ilyen törekvéseket károsnak tekintjük, és ezért nem is remélhetnek tőlünk semmilyen pártfogást sem” – idézte a pannonrtv.com Orbán Viktor röviden kifejtette a nézetét a gazdaságfejlesztési programról is, jó esélynek mondva azt arra nézve, hogy a Délvidéken élő magyarok mindennapi megélhetésének körülményeiben pozitív változások állhassanak be.
A horvátországi magyaroknak azt kívánta a kormányfő, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti.
Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden támogatást megad Ljubljanának az „újkori népvándorlásból” fakadó feladatokhoz.
SEGÍTIK A KÜLHONI FIATAL MAGYAR VÁLLALKOZÓKAT
Orbán Viktor az értekezleten közölte: külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak – tájékoztatott az MTI. A miniszterelnök jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is – emelte ki.
EGYSÉGES MAGYAR OKTATÁSI TÉR
A kormányfő kitért az egységes oktatási tér megvalósítására is a Kárpát-medencében. Felidézte többek között a Sapientia megalapítását, majd megjegyezte: most azért harcolnak, hogy a komáromi Selye János Egyetem 2016-ban az akkreditációs bizottságtól megkapja azt az elismerést, ami a hosszú távú létezéséhez elengedhetetlen.
„Ezek szép dolgok – fogalmazott –, de eljött az idő, hogy mindezt összekapcsolják egy magyar nyelvű, Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerré. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kapta ezt a feladatot a kormánytól, és a miniszterelnök reményei szerint hamarosan akciótervekkel áll elő a tárcavezető. Jelezte, az előző napi kormányülésen már döntöttek pénzügyi forrásokról.
A miniszterelnök beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról is, ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy magyar állami ösztöndíjjal a Kárpát-medence összes magyar intézményében tanulmányokat folytathassanak.
MEGVALÓSULÓBAN A NEMZETEGYESÍTÉS
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor kormányfő (Fotó: MTI)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a megvalósulás stádiumában van a nemzetegyesítés. A miniszterelnök-helyettes – közölte az MTI – megnyitóbeszédében kiemelte: a visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi. Kitért arra is, hogy egységes oktatási, kulturális térként kezelik a Kárpát-medencét, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem az is természetes, hogy innen mennek hallgatók ottani egyetemekre, és ez igaz az oktatókra, a professzorokra is. Semjén Zsolt történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, ami szintén folyamatban van. A Vajdaságban például soha nem látott fejlesztési programot indítanak, aminek meghatározó nemzetpolitikai és gazdasági jelentősége van – emelte ki.
A politikus beszélt arról is, hogy a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben teljes konszenzus van. Ez a teljes jogú állampolgárság, amely jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon, és ehhez kapcsolódik elválaszthatatlanul a szavazati jog. Ez szintén minden magyart megillet, a magyar Országgyűlés, összmagyar Országgyűlés – fogalmazott Semjén Zsolt. A Kárpát-medence magyarságának ugyanakkor jár az autonómia is, testre szabott módon, azaz a tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális önrendelkezés.
A miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a Máért mostanra évről-évre megtartja ülését. Ez nem volt mindig így, de ma már evidencia – mutatott rá. Hozzátette: a testület a magyarság és a magyar állam legszélesebb tanácskozó fóruma. Az egyetemes magyar nemzet megmaradására keres és talál sikeresen válaszokat – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
