Budapesti tudósítónktól
Elsöprő, 97 százalékos többséggel, 344 igen szavazattal fogadta el a magyar Országgyűlés tegnap délelőtt a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság megszerzésének megkönnyítésére irányuló törvénymódosítási indítványt. A parlament azt is megszavazta, hogy Sólyom László köztársasági elnök sürgősségi eljárásban hirdesse ki a törvényt – noha a jogszabály csak augusztus 20-án lép hatályba, alkalmazni pedig 2011. január 1-jétől fogják.
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntést, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. A törvénymódosítás ellen szavazott a korábbi kormányfő, Gyurcsány Ferenc mellett az ugyancsak MSZP-s Molnár Csaba és Szanyi Tibor is, míg három szocialista és két LMP-s honatya tartózkodott. Az igenek 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő voksának köszönhetően gyűltek össze. Huszonegy szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök nem szavazott, ugyanakkor igen gombot nyomott az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin is.
Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabály kimondja: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, ha felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, és ha büntetlen előéletű, így honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet. A törvényalkotók szándéka szerint magyar állampolgárságot szerezhet tehát minden, a szülőföldjén élő határon túli magyar, ha bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy ő vagy felmenője a történelmi Magyarország területén született és legalább egy kicsit beszél magyarul. Mint már említettük, ezt a jövő év januárjától lehet kérelmezni ilyen módon.
A kettős állampolgárságra vonatkozó törvénymódosítási indítványt beterjesztő Fidesz–KDNP pártszövetség egyik legfontosabb választási ígéretének tekintette, hogy rendezze ezt a kérdést, amely hangsúlyosan 2004 ősze óta van jelen a magyar belpolitikában – noha a határon túli magyarok már korábban is felvetették az erre vonatkozó igényüket. 2004. december 5-én népszavazást is tartottak a kedvezményes honosítás tárgykörében, amelyet az akkor kormányzó MSZP–SZDSZ koalíció hevesen ellenzett, míg az akkor ellenzéki Fidesz–KDNP és az MDF támogatott. A referendumon ugyan többségbe kerültek azok voksai, akik szerint a parlamentnek rendezni kellett volna a kettős állampolgárság iránti igényt, a szavazók száma azonban nem érte el azt a szintet, ami felett a képviselőknek törvényes kötelezettségük lett volna a kérdés napirendre tűzése. A társadalmi nyomás azonban érezhető volt, így az akkori kormányerők is tettek lépéseket annak érdekében, hogy a magyar származásúak a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel kaphassák meg az állampolgárságot. Mindez azonban csak azokra a külhoni magyarokra vonatkozott, akik áttelepültek Magyarországra. A most elfogadott jogszabály azonban (elsősorban) azokra vonatkozik, akik szülőföldjükön maradva kérik a magyar állampolgárságot.
Szerbia és Románia nem emelt semmiféle kifogást a Magyar Országgyűlés döntése ellen, viszont nem így történt ez Pozsonyban, ahol kedden rendkívüli parlamenti ülésen határozatban ítélték el a magyar törvényjavaslatot, majd tegnap a kormány és a parlament ismét napirendre tűzte a témát.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. „Ahogy nem sérti Magyarország érdekeit, nem okoz kárt Magyarországnak, sőt üdvözlendő, hogy ha egy magyarországi szlovák, mondjuk a Pilisben, felveszi a szlovák állampolgárságot, [...] ugyanúgy elvárjuk azt, hogy mindenki vegye tudomásul”: nem jelent veszélyt egyetlen ország számára sem, ha a határon túli magyarok élnek természetes jogaikkal – hangsúlyozta.
Semjén szerint az Országgyűlésben „soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”. A miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa kiemelte: az állampolgársági törvényben nincs első- és másodosztályú állampolgár. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni azokért a szlovák állampolgárokért, akik felveszik a magyar állampolgárságot, s emiatt esetleg elvesztik a szlovák állampolgárságot, Semjén Zsolt úgy válaszolt: ez egy példátlan etnikai diszkrimináció lenne, és szögesen ellentétes a szlovák alkotmánnyal is. A választójogi szabályozással kapcsolatban Semjén elmondta: a mostani törvény a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanazt a jogállást biztosítja, mint most egy külföldön élő magyarnak, azaz abban az esetben kap valaki szavazati jogot, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik.
