Még egy hete sincs, hogy az új kormány hivatalba lépett, a kabinet tagjai talán még a családi fotókat sem helyezték el az íróasztalokon, amikor máris sikerült jó alaposan mellényúlni dolgoknak. Igen, természetesen a gazdasági helyzettel kapcsolatos az ügy, ez ugyanis az életnek az a területe, ahol a sikerek csak szívós munka eredményeképpen, hosszú idő elteltével válnak láthatóvá, a hibákat azonban azonnal, rögtönítélő bíróságként veszi észre és bünteti a piac.
Csütörtökön a Fidesz két vezető politikusa, Kósa Lajos pártalelnök és Varga Mihály államtitkár tett olyan kijelentéseket, amelyek eredményeképpen azonnal zuhanni kezdett a forint árfolyama és persze a tőzsdei árfolyamok is. A Fidesz alelnöke egy gazdasági konferencián közölte: az átadás-átvétel alapján úgy tűnik, hogy jelenleg a közvetlen államcsőd elkerülése a cél, kicsi az esély, hogy Magyarország elkerülje Görögország sorsát, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hitték. Meg hogy vészhelyzet van. Ami miatt átmenetileg bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet.
Na mármost, az a helyzet, hogy ha az ellenzék mond ilyesmit, legyen bármilyen erős is, abban a piaci szereplők nem látnak kormányzati terveket. Ha viszont a kormánypárt prominense beszél efféléről, az tud okozni némi pánikot. Ha meg olyat is hozzátesz, hogy „a görög példa arra ad lehetőséget, hogy Magyarországot sem hagyják majd elsüllyedni, vagyis ezeknek a lépéseknek az árát le fogja nyelni Európa”, akkor tényleg rákészülnek az egyébként nem túl szimpatikus tőzsdecápák arra, hogy mentsék a (számukra) menthetőt. Ami viszont a magyar fizetőeszköz gyengülését jelenti. Meg a magyar cégek részvényeinek a gyengülését, csak úgy, zárójelben.
Nem javított a helyzeten a Miniszterelnökség államtitkárának kijelentése sem, miszerint a gazdasági tényfeltáró bizottság számos szakmai, a költségvetés tervezésekor elkövetett hibát talált, jelentős különbség van az eddigi kormány által bevallott és a valós számadatok között.
És történt mindez azon a napon, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével találkozott. Barroso kerek perec kijelentette: Brüsszel nem megy bele, hogy Budapest hagyja elszabadulni a költségvetési hiányt. Orbán viszont gyors és határozott versenyképesség-javító intézkedéseket helyezett kilátásba a rövid távú problémák kezelésére. Na, ezek éppen azok, amelyek növelik a hiányt. Mondjuk, az emberek, a vállalkozók, cégek jobban érzik magukat, az igaz, de nem kis bátorságra vall arra alapozni, hogy Európa majd segít, ha nagy lesz a baj.
Szijjártó Péter kormányfői szóvivő szerint túlzás azt állítani, hogy a vezető fideszes politikusok bejelentésének köze lenne a piaci pánikhoz. Az igazán nagy kérdés persze nem az, hogy melyik kijelentés okozta a zuhanást, hanem az, hogy az meddig fog tartani. Mert ha egy-két nap alatt elül a dolog, ha kiderül, hogy nagyobb volt a füst, mint a láng, akkor minden rendben. Ha nem, akkor lehet aggódni. Merthogy valakinek pénzelni kell a hiányt, az kétségtelen. Hogy Európa nem szívesen adna, az Barroso kijelentéséből egyértelmű, meg hát nem is meglepő az után az anyagi infúzió után, amiben Athént kellett részesíteni. Hamarosan talán az is kiderül, hogy mire számít a kormány. Orbán ugyanis azt is mondta: amint meglesz a Varga vezette bizottság jelentése, a kormány 72 órán belül akciótervvel fog előállni a rövid távú problémák kezelésére.
A várakozás közben ismét hozzá lehet kezdeni a „Ki legyen a köztársasági elnök?” néven már öt évvel ezelőtt megismert össznépi társasjátékhoz. Az új államfőt július 6-ig meg kell választani. Ami alig egy hónap. És még ötletekből sincs túl sok. Pokorni Zoltán, a Fidesz tisztségviselője a közelmúltban mondott egy olyat, hogy szerinte két év múlva nem Sólyom Lászlónak hívják majd az elnököt. Ez az egyetlen, meglehetősen bizonytalan támpont. Egyesek szerint arra utal, hogy a Fidesz nem a mostani államfőt jelölné. Mások szerint ez csak arra utal, hogy a kinevezése nem öt évre szólna. Megint mások szerint a Fidesz alelnöke csak a magánvéleményét ismertette. Egyesek szerint a kétharmados parlamenti többség Schmitt Pál házelnököt, mások szerint Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét látná szívesen a Sándor-palotában. A Fidesz-frakció a jelölt személyéről majd csak június végén dönt.
A Jobbik állítana jelöltet Morvai Krisztina személyében, csak éppen nem teheti meg, mert legalább 50 képviselőnek kell támogatnia egy bizonyos jelöltet. A radikális pártnak van 47, és valószínűtlen, hogy még három embert meg tudna nyerni az ügynek.
Az MSZP még azt sem döntötte el, hogy legyen-e saját jelöltje. Erről a párt a holnapi kongresszusán dönt. Az összejövetel egyébként is izgalmas lesz majd, csak azt nem fogjuk tudni, mennyire, a szocialisták ugyanis zárt ajtók mögött akarják kitárgyalni, ki hogyan értékeli az elmúlt négy év teljesítményét, milyen tanulságot kell levonni a párt kormányzati teljesítményéből, min kell javítani, milyen legyen az MSZP új ellenzéki politikájának stratégiája. Csupa bizsergető téma. Különösen a teljesítményértékelés meg a tanulságlevonás. Csak remélhetjük, hogy lesznek kiszivárogtatók, hogy ha áttételesen is, de kap a nyilvánosság ízelítőt a felszólalásokból.
