Budapesti tudósítónktól
Leváltotta, menesztette, felmentette, lemondott – minden napra jut egy ilyen állítmánnyal kezdődő hír az esemény-összefoglalókba. Mert bizony nem tétlenkedik a kormány és az általa kinevezett tisztségviselők, figyelemre méltó következetességgel váltanak le minden vezetőt az állami cégek, hivatalok, szervezetek éléről. Az ember csak most figyel fel rá, hogy tulajdonképpen mennyi ilyen jellegű cég, hivatal, szervezet is működik az országban. Ami azért jó, mert minden napra jut egy leváltás/menesztés/felmentés. Kiadós szórakozás. Egy hónap alatt harminc menesztés. Már-már azt hihetnénk, hogy valaki jó előre beosztotta, mikor, melyik napon kinek kerül útilapu a talpa alá; szorítunk, hogy össze ne keveredjen a sorrend. Mert mi van, ha egy nap kimarad? Akkor másnap pótolni kell és egyszerre két intézményvezető marad munka nélkül? Vagy egy nappal tolódik az egész leváltási rend? Fontos dolgok ezek, nem lehet csak úgy, fejetlenül intézni az ilyesmit…
A leváltások azonban messze nem váltanak ki akkora érdeklődést, mint az új kormány múlt heti rendelete. Miszerint minden közhivatalban jól látható helyre, megfelelő, megadott méretben kell kifüggeszteni a parlament által elfogadott, Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata címet viselő dokumentumot. Az egy dolog, hogy az Országgyűlés hétfői ülésnapja ennek jegyében telt: az ellenzék mindenféle módon tiltakozott, aggódott, szorongott és humorizált. Az meg egy másik, ahogyan ez a kormányrendelet a médiában, különösképpen pedig a világhálón lecsapódott. Mert az ugyan váratlan volt, hogy a szétzilált szocialista párt beterjeszt egy törvényjavaslatot, miszerint Orbán Viktor arcképét ki kell függeszteni minden középületben A Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség és hála kifejezéséről szóló indítvány értelmében, s meglehetősen kiszámítható, hogy az LMP az alkotmányossági aggályokat fogja megfogalmazni (mondván, ilyesmi egy demokratikus jogállamban elég ízléstelen), s természetesen azt is borítékolni lehetett, hogy a Jobbik sem lesz elragadtatva az ötlettől. De ami a kormányrendelet kihirdetését a sajtóban és a weben követte, az a legmerészebb fantáziát is felülmúlja. Megrendítő volt látni, ahogyan azok az erősen jobboldali médiumok, amelyek az elmúlt nyolc évben mindent megtettek annak érdekében, hogy a Fidesz hatalomra kerüljön, hogyan döbbennek meg, s milyen módon adnak hangot döbbenetüknek amiatt, ahogyan kedvenc pártjuk önmagához viszonyul. Az „erősen elhibázott” volt a legenyhébb kifejezés, amivel a kormányrendeletet a jobboldali média fogadta. Egyesek a nyilatkozat szövegét sem tartják maradandó értékűnek, mások a dokumentum önmagával való ellentmondásosságát nehezményezik, abban pedig mindenki egyetért, hogy ekkora támadási felületet adni ilyen feleslegesen, tökéletesen értelmetlen lépés volt. Amikor pedig Navracsics Tibor miniszter a parlamentben azzal védte a nyilatkozatot, hogy egy papír nem lehet veszélyes, ráadásul akinek nem tetszik, az Gyurcsány Ferenc szekerét tolja, a felhördülés még általánosabb lett. Mert olyanokat sértett meg elkötelezettségükben, akik az elmúlt nyolc évben mindent, de mindent megtettek, hogy az MSZP-kormány mielőbb távozzon. Hittek, buzdítottak, tiltakoztak, véleményt formáltak, felvonultak – és mi a hála? Egy mezei legyurcsányistázás.
És hát az internet. Na, oda napokig csak röhögni járt az ember nyilatkozatügyben. A blogok készítőinek elszabadult a fantáziája, dolgozott a Photoshop ezerrel. Még a magát komolynak tekintő Társaság a Szabadságjogokért sem tudott ellenállni a kifigurázási ingernek. Közzé is tette nyomban, hogy azonnal profilt vált és megindítja „komplex Nyilatkozat-, Tábla-, és Portré-szolgáltató Üzemágát”. Melynek keretében többféle formában, különböző illusztrációkkal ellátott nyilatkozatokat dolgoz ki, a megrendelő igényének és pénztárcájának megfelelő formában és áron. Kínálnak „nemzeti együttműködő”, „egyedi tervezésű”, „öntudatos”, de még naptár formájú Nyilatkozatot is. (Megtekinthető a http://tasz.hu/hirek/profilt-valt-tasz címen.)
Hogy nagyon necces ez a rendelet, az is bizonyítja: sem a bíróságok, sem az ügyészség, de a Sólyom-éra alatt a Köztársasági Elnöki Hivatal sem gondolja végrehajtani. Ja, amúgy az Alkotmánybíróság sem tesz eleget a rendeletnek. Mondjuk, a felsoroltaknak nem is kötelező, csak ajánlott a függesztés, de akkor is…
Volt aztán még mókára és somolygásra okot adó dolog a héten a legújabb típusú gárda ügyében is. Az ezúttal Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom néven összegyűlt szervezet vasárnap tartott egy demonstrációt a fővárosban, amelynek során a rendőrség előállított egy csomó embert. Vona Gábor, a Jobbik elnöke emiatt a parlamentben is felszólalt, mondván: „nem volt itt forradalom, a rendőrség ugyanolyan, mint Gyurcsány alatt volt”. Sérelmezte, hogy az egyenruhások többekkel levetették a zöld színű, Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólókat. Válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: a rendőrség csak olyanokat állított elő, akiknél fegyver vagy annak látszó tárgy volt, vagy rendőrre támadtak. Ami, ugye, rendben is van. Ám azt is mondta: a demonstráción látott zöld pólók eredete bizonytalan, ez pedig csempészetre utal. Az ügyben a Vám és Pénzügyőrség eljárást indított, és 1156 pólót lefoglalt csempészet gyanújával. A Független Hírügynökség ezt a következőképpen fogalmazza meg: a VPOP azt követően lépett akcióba, hogy a BRFK ügyeletére több bejelentés is érkezett, miszerint egy ingatlanban távol-keleti ruházati termékeket tárolnak. A helyszínen lévő magyar férfi a pénzügyőröknek azt mondta, feltehetően Kínából származó pólót tárol, amelyeknek eredetét nem tudja igazolni. Folytatódik tehát a divatháború meg a gárda-újrakeresztelési szappanopera, s egyre érdekfeszítőbb kivárni, hogy melyik fél sokall be előbb… Elvégre Al Capone is egy piti adócsaláson bukott le, a gárdáknak is betehet a csempészet…
