Örül a magyar. Vagy legalábbis jól érzi magát. Hogy pontosítsunk: többen érzik jól ma magukat Magyarországon, mint ahányan nem. A Medián közvélemény-kutató felmérése szerint az áprilisi parlamenti választásokat megelőzően a lakosság 13–15 százaléka gondolta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok, míg ez az arány júniusban-júliusban 45 százalékot tesz ki. A nem elégedettek aránya 44 százalék, a többiek meg nem tudják megítélni. Tehát a statisztika szerint örül az ország, 2006 tavasza óta először mérhetően többen vannak az optimisták, mint a pesszimisták.
A HVG számára készített Medián-elemzés azt is megállapítja: a polgárok 53 százaléka szerint idáig jó vagy nagyon jó teljesítményt nyújtott az új kabinet. Úgy látszik, tetszik a népnek az a hatalmas energia, amivel az új parlamenti többség nekiesett az ország átalakításának, s nem igazán zavarja, hogy a körültekintés és a sebészi precizitás éppenséggel nem jellemzi ezeket a lépéseket. Persze azon nincs mit csodálkozni, hogy nem szerveznek tömegtüntetéseket a jegybankelnök havi nyolcmillió forintos fizetésének megőrzése érdekében – egyfelől ennyi pénzből már Budapesten is lehet lakást venni (na jó: egy kis lakást), másfelől az a tény, hogy az Európai Központi Bank aggódik a jegybankelnök függetlensége miatt, sokakat nem ráz meg. A havi nyolc milla konkrétan egy lakás, a jegybanki függetlenség meg az EKB pedig valami ködös, távoli, kissé szürreális izé. Nem lesz tömeges erek vagdosása amiatt sem, hogy a kormány a szakszervezeti vezetők másfél milliós bérét is megnyirbálná. A BKV és a MÁV érdekvédői ugyanis havonta ennyi pénzért szervezték az ország- vagy fővárosbénító sztrájkokat. A kiugró bérezésről most a Magyar Nemzet értekezett. Amikor a sztrájkok idején ezt a ballib média szellőztette, akkor bezzeg populista nyomásgyakorlás volt; jelenleg viszont „irreálisan magas javadalmazások, amikor a válság közepette az egész ország spórol”.
A törvénykezési serénykedés lassan a végéhez közeledik, a jövő héten az Országgyűlés ugyan tart még néhány zárószavazást néhány olyan jogszabály kapcsán, melyeket a Fidesz nem szeretett volna a még regnáló államfő elé utalni esetleges visszautalásra, de aztán jön a nyári szünet. S hogy a kánikulában a nép mégse unatkozzon, arról azok fognak gondoskodni, akiknek az előző ciklusban elkövetett szabálytalanságok, furcsaságok, törvénytelenségek felkutatása a dolga. Papcsák Ferenc, az elszámoltatási kormánybiztos felkérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy az állami tulajdonú cégek vezetőitől expressz tempóban megtudakolja: 85 megnevezett cég közül valamelyikkel az állami vállalatok kötöttek-e szerződést, ha igen, mikor és mekkora összegre, milyen megbízatással. A lista a biztos szerint az elmúlt években a sajtóban felvetett cégek nevét tartalmazza, különösebben nem szőröztek az összeállítók, hogy valamilyen szempontokat figyelembe vegyenek a névsor megírásakor. Papcsák beszélt arról is, hogy a korábbi kormányok miniszterei is számíthatnak kellemetlen percekre: Draskovics Tibor szerepét az áfa-visszatartások ügyében vizsgálják, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a sukorói kaszinó-beruházás kapcsán keltették fel érdeklődését. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerdán már át is adott olyan iratokat a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amelyek szerinte azt erősítik, hogy a tervezett kaszinóváros-építést megelőző ingatlancsere ügyében nem lehet megkerülni Gyurcsány felelősségét, merthogy ő volt az, aki az egész csereügyletet levezényelte. Gyanúsítás még nem történt, de mindenki úgy kezeli, hogy ez már tényleg csak idő kérdése. Vagy nem, de addigra majd mindenki jól megfeledkezik a dologról, esetleg határozottan emlékezni fog, hogy mégis eljárás indult az ex-kormányfő ellen.
De addigra már majd hideg lesz, és jönnek más dolgok, amikkel foglalkozni kell.
Eközben Orbán Viktor kormányfő az LMP-nél tett látogatását követően eleget tett a Jobbik meghívásának is. A radikális parlamenti párt frakciója a Magyar Gárdáról szeretett volna eszmét cserélni a miniszterelnökkel, aki viszont kijelentette: a maga részéről elfogadhatatlannak tartja a félkatonai szervezet működését. „Nem járulok hozzá, hogy kimasírozzunk a demokráciából” – szögezte le lakonikusan, majd hozzátette: mindenkit meg kell védeni a szélsőségesektől, az emberek törvényes rendet akarnak, így elfogadhatatlan, hogy félkatonai szervezetek akarjanak igazságot szolgáltatni, ahogy az is, ha jobbikos parlamenti képviselők semmibe vesznek jogerős bírói ítéletet. Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdetnek azzal is beérte, hogy a kormányfői látogatást saját pártjának legitimálásaként fogja fel. „Orbán Viktor a Jobbik meghívásának elfogadásával azt bizonyította, hogy elfogadja a pártot” – állítja Vona, aki szerette volna elérni a gárdisták dekriminalizálását, de ez nem jött össze. Mondjuk, nagy valószínűséggel nem tett jót a két párt kapcsolatépítésének Novák Előd hétfői parlamenti megnyilvánulása sem. A jobbikos képviselő egy fideszes polgármester mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló vita alkalmával hangosan kiáltotta, hogy „lógjon!”. A Fidesz ezt nem tartotta humorosnak, lemondásra szólította fel Novákot, aki viszont erre nem, de bocsánatot kérni hajlandó lesz.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy az idén már nem lesz Red Bull Air Race Budapesten. A Nemzeti Közlekedési Hatóság ugyanis elutasította a világbajnokság magyarországi futamának megrendezéséhez szükséges kérelmet. Merthogy a rendezvény közrendvédelmi, közbiztonsági, tűz- és vagyonvédelmi szempontból is túlságosan kockázatos. Isten látja lelkem, sose értettem, hogy mi bámulni való van órákon át a másodpercekre feltűnő repülőgépeken, amik aztán áthúznak az Erzsébet híd felett meg a Lánchíd alatt, füstölnek meg pörögnek egy kicsit, aztán eltűnnek Tököl irányában, de attól a tény még tény marad: minden évben elképesztő méretű tömeget vonzott ez a látványosság. Fővárosiakat, külföldieket egyaránt, mindenféle nemzetközi televíziós csatorna közvetítette a versenyt, úgyhogy a dolog országimázs szempontjából sem volt rossz. Azt mondja a hatóság: a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a katasztrófavédelemnek, ezeken kívül pedig a mentőszolgálatnak is egységeket kellene kivezényelni a rendezvény helyszínére, ami meg sokba kerül. Namármost: ezt a versenyt augusztus 20-án szokták tartani, a Duna felett, akkor, amikor amúgy is mindenféle rendezvények vannak a rakpartokon, tehát az említett egységeknek így is, úgy is jelenésük van a helyszínen. Akkor meg? Hogy zajártalom. Hát igen, az szokott lenni, de akik oda mennek, direkt a zajártalomért mennek. Szóval elég érthetetlen. De majd alakul.
