Léphaft Pál illusztrációja
Budapesti tudósítónktól
Miután a múlt héten befejeződött az új összetételű Országgyűlés első ülésszaka, a magyar közéletre hirtelen rátört az eseménytelenséggel egyenértékű nyár. A szinten tartás érdekében történt ugyan egy-két bejelentés, miszerint majd lesz ez meg az, de a kilátásba helyezett intézkedések, lehetőségek majd csak hónapok múlva lesznek hatályosak, elérhetőek. (Lásd még: Széchenyi Terv, januártól, Gyurcsány Ferenc beidézése, őszre stb.)
Az első ülésszak alatt az új parlamenti többség több, mint impozáns eredményeket produkált: 31 ülésnap alatt 57 jogszabály módosítását sikerült elvégezniük, bónuszként az ország Alkotmányát hat alkalommal faragták meg. A jogszabályalkotás és – módosítás felölelte a szimbolikus ügyeket (állampolgárság, Trianon-emléknap, Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat stb.), a választójogi kérdéseket, az oktatásügyi szabályozást, a média szabályozását, a közszféra helyzetét, a büntetőügyeket és a közbiztonságot, az adórendszert, a költségvetési ügyeket és egyebeket.
És most bekövetkezett a politikai szünidő. Amit csak a mindenféle kihallgatások, meghallgatások, tanúskodások színesítenek.
Az ex-kormányfő, Gyurcsány Ferenc például érdekes meghívásokat kaphat. Amelyek egyikének-másikának előre bejelentetten nem gondol eleget tenni. Például annak, amelyet az Országgyűlés emberi jogi bizottsága rendőri jogsértéseket vizsgáló albizottsága tervez postázni számára. A testület fideszes elnöke bejelentette: szeptember végén hallgatnák meg Gyurcsányt a 2006-os rendőri túlkapásokkal kapcsolatos szerepének tisztázása érdekében. Az MSZP rögtön közölte: a párt nem vesz részt ennek az albizottságnak a munkájában, mert ugyan az „házszabályszerűen alakult meg, de politikailag illegitim”. Nyakó István, a bizottság szocialista tagja ezt azzal támasztja alá, hogy az „igazsággal ellenérdekeltségű, a meghallgatandó személyekkel szemben pedig elfogult tagja is van a testületnek” ugyanis a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás egyébként Budaházy György védelmét is ellátja. Márpedig Budaházy és társai részt vettek ugyanazokban az eseményekben (tévészékház-ostrom, 2006-os októberi városkép-átalakítások), amelyek hatósági túlkapásait az albizottság vizsgálni szándékozik. S ha már az MSZP szerint a testület illegitim, akkor Gyurcsány sem megy el a meghallgatásra.
Ezzel az egész történettel az a baj, hogy a magyar közelmúlt egyik legkevésbé tisztázott pontja. Legalábbis hivatalosan. Mert az egy dolog, hogy eddig már legalább két bizottság vizsgálta a négy évvel ezelőtti ősz eseményeit, az meg egy másik, hogy kiváló oknyomozó riportok, kötetek is születtek a témában, attól a tény még tény marad: sok az ellentmondás, túl sok ahhoz, hogy napirendre lehessen térni a dolgok felett. Az ország egy része nem hiszi, hogy akár egyetlen randalírozó is volt a pesti utcákon, a másik része meg meggyőződéssel vallja, hogy minden egyenruhás kizárólag a rendőrségi szabályzatot tartotta kezében, s törvénytelenséget még tévedésből sem követett el. 2006 ősze még mindig hitviták tárgya, noha a tényekre alapuló megállapítások sokkal egészségesebbek lennének. A tengernyi fotó, videó, hivatalos és nem hivatalos felvétel, a százszámnyi tudósítás ellenére gyakorlatilag erről az egész történetről legalább akkora megalapozottsággal lehet biztosat állítani, mint az élet keletkezéséről a Földön.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nem ilyen kizárólagos, nem tekinti illegitimnek az őt kérdezgetőket, még akkor sem, ha a kíváncsiskodók történetesen rendőrségi alkalmazottak. A magyar főváros első embere irodája bensőséges nyugalmában fogadta a nyomozókat, akik egy budapesti tulajdonú vállalat visszaéléseit vizsgálgatják. S noha a közvélemény és a média egy része szerint Demszky esetében csak az a kérdés, hogy a fővárosi cégeknél történt visszaélésekről nem tudva, vagy a visszaélésekben tevékeny szerepet vállalva követett-e el nagyobb bűnt, a főpolgármester nyugodt, nem számít rá, hogy a hatóság bármikor bármivel meggyanúsítja.
S hogy egyetlen parlamenti ciklus se múljon el a K&H-ügy felelevenítése nélkül, arról természetesen a brókerbotrány főszereplője, Kulcsár Attila gondoskodott, aki a Magyar Nemzetnek adott, sokat sejtető interjúban kijelentette: eddig sikeresen elkerülték a felelősségre vonást az egész történet haszonélvezői, ez pedig a közeljövőben változhat. A bírósági eljárást ugyanis meg kell ismételni, s a bróker szerint ennek során új nevek is felmerülhetnek. Hogy kire gondol, nem világos, de sejteti, hogy közéleti és/vagy politikai személyekre céloz.
Megtörténhet tehát, hogy a magyar politikai élet színtere a közeljövőben a parlamentből és a pártszékházakból a bírósági tárgyalótermekbe kerül át. Sukoró, a fővárosi cégek, a vasúttársaság és az autópályák ügyében már folynak a vizsgálatok. Ha ehhez hozzávesszük a brókerbotrány fedőnevet viselő sikkasztási szappanoperát, minden adott ahhoz, hogy a nyár se múljék el „fontos” események nélkül.
