Budapesti tudósítónktól
Olvasóink is értesülhettek arról, hogy még az ősz folyamán módosulhat a státusztörvény. A magyar törvényhozók az átalakítást azért szeretnék végrehajtani, hogy összehangolják az állampolgársági szabályokat és a magyarigazolványra vonatkozó előírásokat. Hogy milyen jellegű módosításokat tervez a kormány, arról Wetzel Tamást, a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztost faggattuk. Elmondása szerinta státusztörvény módosítására több okból is szükség van:
– A jogszabályt mindenekelőtt össze kell hangolni a magyar állampolgársági törvénnyel. Másrészt módosítani kell azért is, mert a törvény 2001-es magalkotása óta több változtatás is az eredeti céloktól eltérő alapon történt. És természetesen merülnek fel visszaélési lehetőségek, ezt a kérdést is meg kell vizsgálni.
• Várható-e, hogy a módosításokat követően esetleg bővül a magyarigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények köre? Ha igen, milyen módon?
– Sajnos, erre még nem tudok válaszolni, ebben az ügyben a munkát, a hatályos jogszabályok áttekintését és a koncepció előkészítését még csak most fogjuk elkezdeni.
• A magyarigazolvány birtoklása és a magyar állampolgárság megléte eddig kizárták egymást. Ha jól értem, ezen terveznek változtatni. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy a magyarigazolványt a jövőben Magyarországon élő, határon túlról származó, magyar állampolgárságú személyek is igényelhetik majd? Kérdezem ezt annak okán, hogy az Orbán-kormány tisztségviselői sokszor, sok helyen hangoztatták: nem lesz kétféle magyar állampolgárság.
– Igen, eddig kizárta egymást a két jogintézmény. Pont ezeket a kereteket akarjuk áttekinteni, hogy senki se járjon rosszabbul.
Más országokban van kétfajta állampolgárság, például Nagy-Britanniában volt olyan időszak, amikor hatfajta állampolgárság volt. A magyar jog soha nem követte ezt a modellt, és a magyar állampolgársági törvény is hangsúlyozza, hogy csak egyfajta magyar állampolgárság létezik. Ettől nem is kívánunk eltérni. Az viszont nem állampolgársági kérdés, ha egyeseknek valamilyen kedvezményt biztosítunk. Például attól még, hogy egy fiatalember kap ösztöndíjat, ugyanolyan állampolgár, mint hasonló korú társa, aki nem kap.
• Mire számítanak, mekkora lesz az érdeklődés az egyszerűsített honosítási eljárás iránt?
– Már most nagy az érdeklődés mind Magyarországon, mind a határon túl. Ezért is szeretnénk minden fórumon tájékoztatni az érintetteket a tudnivalókról.
Nagyon nehéz természetesen megmondani a jövő évi kérelmezők számát, mi is több forgatókönyvvel, modellel számolunk, ezeknek megfelelően zajlanak a fejlesztések. Az leszögezhető mindenesetre, hogy több százezres nagyságrendű lesz.
• Egyes kormány-tisztségviselők szerint az egyszerűsített honosítási eljárási kérelmek elbírálása 3 hónap lesz, mások 4-5 hónapról beszélnek. Mire számítsanak az érdeklődők?
– Igen, a törvényi eljárási határidő valóban 3 hónap, de ebbe nem tartozik bele az az időszak, amikor nem lehet dönteni az ügyben, mert valamilyen okirat hiányzik vagy egy másik hatóság például nemzetbiztonsági ellenőrzést végez. Ezek az időszakok nem tartoznak bele a 3 hónapba, ezért mondom mindig, hogy 4-5 hónapos válaszra lehet számítani. Ez így is jóval gyorsabb, mint az eddigi ügyintézés, hiszen eddig 12 hónap, míg nem is olyan régen még 21 hónap volt a határidő.
• A kormány a múlt héten fogadta el az egyszerűsített honosítási eljárás részletszabályozását. Mit tartalmaz ez a szabályozás?
– A múlt heti döntéssel minden akadály elhárult az egyszerűsített honosítási eljárás elől, gyakorlatilag a jogi szabályozással már készen is vagyunk. Minthogy komoly feladatról van szó, jelentős személyzeti, infrastrukturális és informatikai fejlesztésekre van szükség, hogy január 1-től minden zökkenőmentesen menjen. A kormány ehhez szerdán biztosította a szükséges forrásokat és megszabta a feladatokat.
• Végezetül arra kérem, modellezze egy olyan határon túli magyar feladatait, aki egyszerűsített honosítási eljárás során szeretné megszerezni a magyar állampolgárságot. Mikor, milyen okiratokat kell beadnia, hol kell ezt megtennie, mennyibe kerül ez számára, s mikor és hol teheti le az állampolgársági esküt?
– Január 1. után lehet benyújtani a kérelmet Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, például Szegeden vagy majdnem minden településen az anyakönyvvezetőknél. Magyarországon kívül pedig a magyar külképviseletek veszik át a kérelmeket. A kérelemhez mellékelni kell egy fényképet, egy kézzel írt önéletrajzot és egy születési anyakönyvi kivonatot. A családi állapot igazolása is szükséges, például egy házassági anyakönyvi kivonattal. Ezek után már csak a felmenők magyar állampolgárságának igazolása kell, persze csak akkor, ha a kérelmező nem volt maga is egykor magyar állampolgár. Praktikusan a legegyszerűbb születési anyakönyvi kivonattal bizonyítani, mondjuk, az apa és a nagyapa születési idejét és helyét, de minden más okiratot is elfogadunk, ami ezt tudja igazolni.
Magyarán: a személyes adatokat kell igazolni és a magyar felmenőket, tehát nem kérünk sokat. Az eljárás díjmentes, ha van kétnyelvű anyakönyvi kivonat, akkor még fordításért sem kell fizetni. Az esküt vagy a magyar polgármesteri hivatalokban, vagy a magyar konzulátuson lehet letenni.
