Budapesti tudósítónktól
Magyarország tegnap ünnepelte meg az államalapítás, Szent István és az összetartozás napját. Országszerte több száz rendezvényt tartottak az ünnep jegyében: felvonulások, koncertek, családoknak szervezett programok várták a látogatókat.
Az állami rendezvénysorozat tegnap reggel vette kezdetét Budapesten, a Kossuth téren a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával. A jeles eseményen részt vettek az ország közjogi méltóságai, Schmitt Pál államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint a kormány több tagja, illetve a diplomáciai testület és az egyházak képviselői. A zászlót katonai tiszteletadás mellett vonták fel, azonban idén először, rendhagyó módon nem a katonazenekar szólaltatta meg a Himnuszt, hanem Szvorák Katalin népdalénekes előadásában hallhattuk. A téren néhány százan nézték végig az ünnepi eseményt – ezúttal sem bekiabálások, sem kordonok nem rontották el az emelkedett pillanatokat.
Pénteken délelőtt katonazenekarok, hagyományőrzők és a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége vonult fel az Andrássy úton, az Oktogon és a Hősök tere között. Az államalapítás ünnepének tiszteletére szervezett látványos felvonulást több ezer néző követte figyelemmel. Ez a rendezvény előzte meg a katonai akadémia végzős tisztjeinek ünnepi avatását, amelynek a Hősök tere volt a helyszíne.
A tisztavatáson Schmitt Pál köztársasági elnök mondott köszöntőt. „Az ünnepeink arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban és az itt élő nemzetiségekben, és azért fontosak, mert megláthatjuk bennük az erőt, amire szükségünk van a lelkek megerősítéséhez, a holnaphoz. Szeressük, ami különleges bennünk, ne tagadjuk meg magunkat, ne dobjuk el a hagyományainkat” – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: „Újra nagyszerű dolgok előtt állunk, valami megmozdult a magyar lelkekben. Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Olyan változást, ami szívből jövő, mégis tudatosan vezeti el a magyarokat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb világba”. Az államfő arra is emlékeztetett: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy augusztus 20-án lép hatályba a kettős állampolgárságról szóló jogszabály, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűsített eljárásban történő honosítását.
Tegnap a Duna két partja is számos rendezvény helyszíne volt: a budai rakparton szervezték meg a Gasztrosétányt, ahol a tradicionális magyar ételeken kívül a mai magyar élelmiszeripar, illetve a gazdakörök, a különböző pék- és cukrászszervezetek mutatják be termékeiket. A rendezvény érdekessége, hogy az árusok a bevételüknek legalább a felét az árvízkárosultaknak adományozták. Az árvízkárosultak kapták egyébként azt az összeget is, amely a rakpartokon vásárolt gyertyák árából folyt be – ezeket az égi fényparádéra látogatók öt perccel a tűzijáték előtt gyújthatták meg, mintegy szimbolikusan is kimutatva együttérzésüket azokkal, akiknek az életét az utóbbi hónapok időjárási viszontagságai megkeserítik.
A budai vár hagyományosan a Mesterségek Ünnepének a helyszíne volt; a színes forgatagra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak, a budapestiek és a magyar fővárosba látogató turisták közül egyaránt. A rendezvényt szervező Népművészeti Egyesületek Szövetsége az idén kiemelt figyelmet szentelt a tojásdíszítésnek, a mézeskalács-készítésnek és a gyertyaöntésnek. A Mesterségek Ünnepének hagyományőrzői voltak a főszereplői a délutáni Aratómenetnek is. A Lánchídon átvonuló ünnepi sokaságban helyet kapott ötszáz, az árvízkárosult területekről érkező gyermek, valamint a határon túli magyar fiatalok találkozójának részvevői is. Az ünnepi köszöntővel egybekötött ökumenikus szertartás során Sebestyén Márta énekelt Szent István-i dalokat. Az aratómenet végállomása a Szent István-bazilika volt, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek ünnepi szentmise kertében szentelte meg a mesterek kenyerét.
