A magyar kormány egy újabb csatát nyert meg a héten: hétfőn este lezárult ugyanis az az időszak, amikor az érintettek jelezhették, hogy a magánnyugdíjpénztárak valamelyikének tagjai szeretnének maradni, s az érdekeltek mindössze 3,2 százaléka, szám szerint 102458 fő döntött úgy, hogy köszöni, inkább kitart az öngondoskodás mellett, s egyúttal lemond arról, hogy az államnak ezután is fizetett nyugdíjadójából majdan részesüljön.
Kemény két hónapig tartott a csata. Milliókat kellett meggyőzni arról, hogy lépjenek vissza az állami rendszer kereteibe, adják az államnak azt a pénzt, amit évek alatt magánnyugdíjpénztáraknál halmoztak fel. A rendszer bevezetésekor a pályakezdőknek kötelező volt a belépés, a mostani kilépés pedig ugyan látszólag magán hordozta a választhatóság ismérveit, ha azonban az ember jobban belegondolt, rájött, hogy igazából nincs döntéshelyzetben: ha marad, az elkövetkezendő munkaévei során ugyan levonja az állam a nyugdíjadót a fizetéséből, de ő abból egy vasat nem fog látni, ráadásul az egészségügyi biztosítása is megkérdőjeleződik majd. A magánnyugdíjpénztárak meg arra voltak kitalálva, hogy kiegészítsék, nem pedig helyettesítsék az állam által folyósított nyugellátást, úgyhogy az a pénz, amit majd a manyupok adnak, nagyjából a hideg vízre se lesz elég a majdani nyugdíjasoknak. Mondjuk, a magánnyugdíj-pénztári szabályozás is ezer sebből vérzett, de tény, hogy a visszacsinálást jóval elegánsabban is végre lehetett volna hajtani. Kár, hogy nem így történt. Még akkor is, ha Orbán Viktor kormányfő úgy látja: ha nem iktatják ki a nyugdíjrendszer harmadik pillérének nevezett magánnyugdíjpénztárakat, eljött volna az az idő, amikor a magyar állam nem tudott volna nyugdíjat fizetni. „Nemcsak a mai rendszert sikerült megmenteni, hanem most már az államadósság csökkentéséhez is hozzá lehet kezdeni” – mondta Orbán, utalva arra, hogy az államnak adott pénz egy részét mire fordítja majd kormány.
A hét másik érdekességét az egyébként unalmas képviselői vagyonbevallások hozták meg. Az Országgyűlés honatyáinak és -anyáinak tételes vagyonbevallásait közzétették, lehetett csemegézni, hogy a kormányváltás óta ki mennyivel lett gazdagabb vagy szegényebb. És hát egy-két ellentmondást is lehetett találni. A Fidesz–KDNP pártszövetség parlamenti többsége ugyanis még a nyáron elfogadta azt a szeptemberben életbe lépett szabályozást, amely bruttó kétmillió forintban maximalizálja az állami tisztségviselők fizetését. A mostani vagyonbevallásokból azonban az derül ki, hogy Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, Balsai István, a 2006-os eseményeket vizsgáló megbízott és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több helyről folyósított fizetése bizony kiüti a plafont. És ezt mindannyian fel is veszik, szépen, havonta, ahogy érkezik. Budai Gyula havi jövedelme például a 476143 forintnyi képviselői tiszteletdíjból, a 626130 forintnyi választókerületi pótlékból, a 115950 forintos lakhatási támogatásból és a 997200 forintos kormánybiztosi bérből adódik össze. Összesen 2215 423 forint. Ami, ugye, több mint kétmillió. Kínos, hogy éppen ő nem vette észre ezt, hiszen az ő dolga kivizsgálni az előző kormányzati ciklus visszaéléseit. De a hibák nem helyrehozhatatlanok, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője azonnal közleményt adott ki, miszerint „a parlament elmulasztotta szabályozni, hogyan viszonyul egymáshoz az országgyűlési képviselők és a miniszterelnöki biztosok javadalmazása”, s ez a mulasztás a vagyonnyilatkozatok soros leadásakor derült ki. A hibát orvosolandó Szijjártó Péter és Ágh Péter országgyűlési képviselők törvénymódosító javaslatot készítettek, amely szerint a miniszterelnöki biztosra is az állami vezetőkre vonatkozó általános szabályok lesznek érvényesek abban az esetben, ha a miniszterelnöki biztos egyben országgyűlési képviselő is. Úgyhogy rendben lesz itt minden, csak ki kell várni.
Türelemmel volt megáldva a Fővárosi Főügyészség is: két évet várt arra, hogy beperelje a Magyarok Világszövetségét. Az MVSZ elnöksége 2009 februárjában hozott egy határozatot, amelyben bizonyos feltételekhez köti Magyarország jogállamiságának elismerését. A szöveg, amely miatt az ügyészség perelt, egészen pontosan így hangzik: „Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság a második állampolgársági népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megakadályozná, az MVSZ elnöksége úgy tekinti, hogy ezzel végképp megszűnik Magyarországon a jogállam, ezért ebben az esetben az MVSZ elnöksége kimondja, hogy azon a napon, amikor az Alkotmánybíróságnak ez a döntése megszületik… kiürül a Magyar Köztársaság fogalma, és attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaságot teljességgel illegitimnek és gyakorlatilag megszűntnek tekinti.” Az ügyészség ezt törvénysértőnek tartja, mert úgy látja: mindenki feltétel nélkül köteles az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat tiszteletben tartani, és ez kedvező vagy kedvezőtlen döntések meghozatalától nem tehető függővé. A bíróság csütörtökön arra kötelezte az MVSZ-t, hogy 45 napon belül írásban fejtse ki hivatalos jogi álláspontját a keresettel kapcsolatban, a per májusban folytatódik. Jó kis elméleti jogi procedúra, amelynek tartalmi része mára már teljességgel kiürült, mivelhogy nem lesz második népszavazási kezdeményezés az állampolgársággal kapcsolatosan.
S amíg az MVSZ pere keveseket hoz lázba, a magyar lakosság beleszólhat majd az alkotmányozási folyamatba. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő – akit Orbán Viktor kormányfő kért fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére – egy testületet hozott létre, amelynek tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin volt házelnök, volt szocialista, most független képviselő. Szájer közölte: minden választásra jogosult állampolgár kap egy kérdőívet, amelynek kitöltésével véleményt mondhat az új alkotmányról. Aki meg nem kap levelet, az a http://alkotmany.postr.hu honlapon járulhat hozzá az alaptörvény előkészületeihez.
