Kedden a Magyar Országgyűlésben megalakult a parlament egyik új testülete, a Nemzeti összetartozás bizottsága. Az alakuló ülésen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Kövér László , az Országgyűlés elnöke, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztos is. A tizenkét tagú testület elnöke a fideszes Potápi Árpád János, alelnöke pedig az ugyancsak fideszes Kovács Ferenc , illetve Szili Katalin független képviselő. A bizottság munkájában a kormánypárti képviselőkön kívül részt vesz egy jobbikos és egy LMP-s képviselő is, az MSZP egyelőre nem jelölt tagot a testületbe.
A Nemzeti összetartozás bizottsága alakuló ülésének kezdetén a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd Kövér László házelnök üdvözölte az egybegyűlteket. „A határon túli magyarok ügyeinek kezelését húsz esztendő alatt nem voltunk képesek normális mederbe terelni. Parlamentek, kormányok váltották egymást, de leginkább csak a disszonancia maradt” – mondta a házelnök, emlékeztetve, hogy a rosszízű viták egészen odáig fajultak, hogy 2004. december 5-én a Magyar Köztársaság akkori miniszterelnöke kampányának eredményeképpen a nemzet egyik fele megtagadta a nemzet másik felét. „Azt gondoltuk abban a pillanatban, hogy innen nincs visszaút. De a tavaszi választás megteremtette számunkra a lehetőséget, hogy e vonatkozásban is újat kezdjünk. Ennek a bizottságnak e tekintetben lesz nagy szerepe. Ez a bizottság önmaga jelöli ki saját kompetenciájának határait” – hangsúlyozta Kövér László. A házelnök megfogalmazása szerint ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való parlamenti foglalkozást a külügy „kényszerketrecéből”, hiszen a külügyi, diplomáciai szempontok szükségszerűen mindig felülírták a nemzetpolitikai szempontokat. Beszélt arról is, hogy a külhoni magyarok szavazati jogának és parlamenti képviseletének kérdésével is foglalkozni kell a közeljövőben, s az erről szóló tárgyalásokba be kell vonni a határon túli magyarok politikai szervezeteit is.
A bizottság tagjai előtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszámolt az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos aktuális helyzetről. Elmondta, hogy naponta mintegy 800 állampolgársági kérelem érkezik be az illetékesekhez. „A Bethlen Gábor Alaptól kezdve a Máérten keresztül a KMKF-en át a nemzeti regiszterig széles összefüggésű nemzetkoncepciónk van, aminek az egyik, talán legfontosabb eleme az egyszerűsített állampolgárság megszerzésének lehetővé tétele” – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén emlékeztetett: a magyar nemzetnek az államhatárokon kívül élő része fokozottan kitett az asszimiláció veszélyének. „A helyzet valójában rosszabb, mint amilyen a látszat. Az asszimiláció nem fordítható meg pusztán a hagyományos eszközökkel, támogatási formákkal, rendkívül erős impulzust kell adni a magyarságnak, ami a magyar identitást meg tudja erősíteni. Ez az impulzus a teljes értékű állampolgárság megadása” – hangsúlyozta Semjén.
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint Szerbia nem támasztott nehézségeket az egyszerűsített honosítási eljárások megkezdése miatt. Hozzátette: Szerbia és Magyarország kapcsolataiban óriási előrelépés tapasztalható a kulturális autonómia megadása miatt. „Üdvös lenne, ha a belgrádi kormány visszaadná az anyakönyveket a katolikus és a református egyháznak, hiszen az állampolgársági kérelmekhez szükség van ezekre a dokumentumokra” – jegyezte meg Semjén, majd leszögezte: Magyarország mindenben támogatja Szerbia uniós csatlakozási szándékait.
A bizottsági tagok az ülésen felhívták a figyelmet, hogy a „terepről” érkező hírek szerint az egyszerűsített honosítási eljárások kezdeményezői több ízben gondokra panaszkodtak, amelyek elsősorban a magyar nevek helyesírására vonatkoznak, de nehezményezték azt is, hogy a hivatalnokok nem minden esetben tudják egészen pontosan, milyen okmányokat kérhetnek és milyeneket fogadhatnak el a kérelmezőktől. Semjén Zsolt azt ígérte, utánajárnak a gondoknak. Szili Katalin bizottsági alelnök azon kérdésére, hogy a kormányzat hogyan tervezi megszervezni az állampolgársági eskütételeket, a miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: ezeket az ünnepélyes eseményeket a nagykövetségek és konzulátusok területén tartják majd meg.
