Kövér László parlamenti elnök meghívására pénteken plenáris ülést tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen a jelenlévők megvitatták a testület Statútumának módosítását, a magyar–magyar kapcsolatok közjogi szabályozásával összefüggő álláspontokat, a magyarországi alkotmányozási folyamatot, a magyar állampolgárság kiterjesztésével összefüggő választójogi kérdéseket. A KMKF tagjai tárgyaltak a magyar nemzetrészek nemzetközi érdekérvényesítési lehetőségeiről, valamint megvitatták és jóváhagyták az Állandó Bizottság által 2010 márciusában jóváhagyott szórványstratégiát.
– Magyarországnak nemzeti kormánya van, amely prioritásként kezeli a magyarság ügyeit – emelte ki megnyitóbeszédében Semjén Zsolt, a nemzetpolitikai ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes. Felelevenítette, hogy az új összetételű parlament egyik első határozata volt a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása, s azt is, hogy az Országgyűlés a közelmúltban megalakította a Nemzeti Összetartozás Bizottságát. Emlékeztetett, hogy a kormányzat hatévi szünet után ismételten összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, és létrehozta a Bethlen Gábor Alapot, amelynek feladata a határon túli támogatásokat átlátható, egységes rendszerbe fogni.
– A készülő alaptörvényben különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy a szövegbe az egységes magyar nemzet kifejezés kerüljön. A korábbi alkotmánnyal ellentétben, amely azt tartalmazta, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, az új alaptörvényben az a megfogalmazás szerepelhet majd, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért – hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki felkérte a KMKF tagjait, hogy amennyiben észrevételük van a készülő alkotmánnyal kapcsolatban, azt tudassák vele. A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos visszajelzések pozitívak. Napi 800 állampolgársági kérelem érkezik, amit a közigazgatás „önmagát felülmúlva” dolgoz fel. Semjén emlékeztetett: az Országgyűlés meghozta azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a honosítási okiraton egyik oldalon a nevek és településelnevezések magyarul szerepeljenek, míg a másik oldalon a kérelmező eredeti okmányának nyelvén. Az érintettek egy állampolgárságot igazoló kártyát is kapnak majd, amelyen szerepel a személyi számuk. „Ez a személyi szám teljes mértékben megegyezik a Magyarországon élőkével, hiszen nincs A és B kategóriájú állampolgár” – szögezte le ismételten a miniszterelnök-helyettes.
A miniszterelnök-helyettes figyelmeztetett: a kormányzat az erkölcsi kötelességen túl azért is tartotta fontosnak az állampolgárság megadását, mert a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Ennek egyfelől demográfiai, másfelől asszimilációs okai vannak. „Az asszimiláció megállítása és megfordítása csak nagyon erős impulzusok révén lehetséges, ez az erős impulzus pedig az állampolgárság megadása, mert így a magyarság összetartozását közjogi értelemben is biztosítani tudjuk” – tette hozzá, majd arról is beszámolt, hogy az előzetes aggodalmak ellenére az egyszerűsített honosításra vonatkozó törvény alkalmazása nem rontott Magyarország és a szomszédos államok viszonyán. „Örömmel jelentem, hogy ilyen jó viszony régóta nem volt a szomszédokkal. Romániával stratégiai együttműködés alakult ki, Szerbiával is gondmentes az együttműködésünk, s noha Szlovákiával voltak vitáink, a mostani kapcsolat a két jobboldali kormány között sokkal jobb, mint volt a két baloldali kormány idején” – mondta Semjén Zsolt.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A KMKF tagjainak szövegszerű javaslatait is várják az új alaptörvényhez – emelte ki Kövér László házelnök a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón.
Kövér László elmondta: a választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak az ülésen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állampolgárság és a választójog összetartozik. Ebben konszenzus van, s ennél tovább most nem is akartak jutni.
A tanácskozáson a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. Ebben többek között üdvözlik, hogy az új alaptörvényben megjelenik az egységes magyar nemzet eszméje s Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelőssége. A résztvevők egyben elítélik a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását.
A dokumentum szerint a KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómiaformákban látja, beleértve a területi autonómiát is.
Kitértek arra is, hogy a KMKF figyelemmel kíséri a Vajdaságban megvalósulóban lévő kulturális autonómiát, és reméli, hogy ennek gyakorlati eredményei hozzásegítik a magyarságot önazonossága megőrzéséhez. A testület üdvözli a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt.
Kövér László tájékoztatása szerint módosították a KMKF statútumát is, ennek legfontosabb része, hogy kiterjesztették az eddigi tagok körét az erdélyi Magyar Polgári Pártra, és megteremtették a helyét a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának.
