Katonai tiszteletadás mellett, Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László parlamenti elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth téren. Az állami ünnepségsorozat kezdetén mintegy ezren gyűltek össze, ők a zászlófelvonást követően a Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével vonultak a Nemzeti Múzeumhoz, ahol a 10 órára meghirdetett ünnepi műsor kezdetére zsúfolásig megtelt minden szabad talpalatnyi felület. Kokárdás, zászlókat lengető tömeg várta a kormányfő köszöntőjét. A közönség soraiban foglalt helyet az államfő, a házelnök, Budapest főpolgármestere, a kormány tagjai és a diplomáciai kar képviselői is.
– Legyen béke, szabadság és egyetértés – kezdte beszédét Orbán Viktor, aki külön köszöntötte a határon túli magyarokat is. „Minden év március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjéhez húz a szívünk. (…) Itt tettünk esküt egymásnak: rabok tovább nem leszünk. A március 15-i eskü olyan fogadalom, amely 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak” – emelte ki a kormányfő, emlékeztetve: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, amely azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért.
A rendszerváltás időszakáról szólva elmondta: a megálmodott Magyarország helyett a múlt emlékeivel, színeivel kellett szembesülni. „Húsz évig nem sikerült választ találnunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, mit akarunk az ezeréves közös múltunkkal, mi köt össze bennünket, milyen közös céljaink vannak. Ennek eredményei a félmegoldások, a félszívű módosítások lettek, és az, hogy még mindig nincs új alkotmányunk” – emelte ki, majd hozzátette: a magyarok tavaly véget vetettek a reménytelenség éveinek, felhatalmazták választott képviselőiket, hogy egy új, immáron végleges rendszer alapjait vessék meg. „Kiálltunk az országért, amikor elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel és a vörösiszappal kellett küzdeni, és kiálltunk akkor is, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápáktól. Kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, melyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első” – emlékeztetett kormánya tevékenységére a miniszterelnök, majd azt is leszögezte: „Nem ismerjük el az 1949-es évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét”.
„Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat.(…) Azt kérem mindannyiunktól, hogy a tavasz példáját követve nemcsak a politikát, nemcsak a gazdaságot, hanem magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat” – zárta ünnepi köszöntőjét Orbán Viktor.
Az egybegyűlt ünneplők ezt követően a Díszegység lovasainak vezetésével vonultak fel a budai Várba, ahol családi programokkal várták az érdeklődőket a szervezők. Ugyanakkor a Millenáris Parkban a hagyományőrző és kézműves műhelyek várták a családokat, mesterség-bemutatókkal, történelmi ügyességi játékokkal. A napot itt táncház, filmvetítés és koncertek zárták.
Az MSZP Haza és szabadság címmel tartotta ünnepi összejövetelét a Pilvax kávéház közelében. A rendezvényen részt vett Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is. A fő szónok Mesterházy Attila, az MSZP elnöke volt. Az LMP a budapesti Teleki téren ünnepelt, ahol Schiffer András frakcióvezető mondott beszédet. A Jobbik a Deák téren emlékezett az 1848-49-es történésekről. A rendezvényen felszólalt Vona Gábor pártelnök, Gyüre Csaba és Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke is.
Délután több ezren tüntettek a kormány médiapolitikája ellen, a szabad sajtóért az Erzsébet híd lábánál.
