Miközben Magyarország két kárpátaljai külképviseletén kedvezőbbé váltak a vízumhoz jutás feltételei, addig a határátkelők magyar oldalain nem ritkán akadályokba ütközik a kárpátaljai magyar ajkú utazó. Legjobban az szokott fájni az embereknek, amikor a magyar határőr azt kérdezi tőlük: hova és ugyan miért utazik? S bár lehet, hogy csak munkájukat végzik a rend őrei, de mégis rosszul esik az itt élő magyarnak, ha magyarázkodnia kell, mit akar az anyaországában…
Az ungvári és a beregszászi külképviseleteken eközben valamelyest könnyebb lett a vízumszerzés. Az egyik leglényegesebb változás, hogy az ún. garancialevélre (ez egy vízumszerzést segítő támogató nyilatkozat, amit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ad ki – a szerző) akár hároméves időtartamra szóló utazási engedélyt is kiállíthatnak. Az ilyen kérelmezőknek eddig csupán egy évre adhattak ki vízumot. A jövőben a korábbi pozitív vízumelőzmények, valamint az egyéb szükséges feltételek – például a magyarországi úti célt igazoló dokumentum, biztosítás, magyarigazolvány stb. – megléte esetén is mód nyílik többéves vízumok kiadására. Budapesten a külügyminisztériumban megvizsgálták a schengeni vízumok bevezetése óta eltelt időszak ukrajnai gyakorlatát és tapasztalatait, ami alapján arra jutottak, hogy indokolt a kedvezőbb elbírálási szempontrendszer alkalmazása. A pozitívabb elbírálási szempontokat a garancialeveles és más típusú vízumkérelmek esetében egyaránt alkalmazni fogják, mondták el tudósítónknak az ungvári főkonzulátuson.
Ám a kedvezőbb vízumszerzés ellenére az elmúlt hetekben több személyt is visszafordítottak a magyar–ukrán határról, mivel az útlevelükben lévő érvényes vízum ellenére nem tudták felmutatni a garancialevelük (támogatói nyilatkozat) másolatát. Ezt a dokumentumot eddig leadták vízumigényléskor, a történtek hatására viszont többen is visszakérték annak másolatát a konzulátusokon. Ám most úgy fest, hogy a határállomásokon szolgálatot teljesítők talán visszavesznek egy kicsit sokszor teljesen indokolatlan és méltánytalan „szigorukból”. Nemrégiben Budapesten tárgyalt a határátkeléssel kapcsolatos szigorításokról Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Az értekezleten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy a határátlépés szervezésénél a nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai szempontoknak kell elsősorban érvényesülni, amelyek azt kívánják, hogy a határátlépés zökkenőmentes legyen. A legutóbb bevezetett intézkedések pedig nem abba az irányba hatnak, emiatt ezeket módosítani kell, nyomatékosította.
A budapesti egyeztetésről hírt közlő Kárpátalja című hetilap azt írta, hogy Brenzovics László tájékoztatta az illetékes vezetőket arról, hogy a határon kért támogató nyilatkozatokat az emberek nem tudják felmutatni, mert azt a vízumigénylés során a konzulátuson leadták. Emiatt a határrendészet mostani intézkedése visszatetszést kelt a kárpátaljai magyar lakosság körében. Az értekezlet résztvevői végül abban állapodtak mag, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéskor a határátlépésnél elégséges a magyarigazolvány felmutatása azoknak, akik a támogató nyilatkozat alapján kapják a vízumot, valamint nekik is rendelkezniük kell a törvényekben előírt pénzmennyiséggel beutazáskor. Azoknak viszont, akik más típusú vízummal utaznak, továbbra is fel kell mutatniuk az aktuális utazás célját igazoló dokumentumot.
Martonyi János magyar külügyminiszter pedig levélben ígérte a KMKSZ-nek a határátlépési problémák megoldását. A miniszter arról tájékoztat, hogy levélben fordult az ügyben illetékes Pintér Sándor belügyminiszterhez, kérve a határőrizeti szervek kifogásolt ellenőrzési eljárásának tisztázását. A külügyminiszter egyben biztosítja Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai prioritásai közé tartozik „a kárpátaljai magyarságnak a schengeni térségbe való beutazási feltételeinek lehető legnagyobb mértékű könnyítése”.
A határszigorítás hétköznapi elszenvedői pedig úgy vannak ezzel az egésszel, hogy bár a jog nyelvén lehet, hogy rendben vannak a dolgok, ám ezzel együtt is, a mindennapos magyar–magyar érintkezésben igenis fennakadást okoz a helyzet. Azon túl, hogy gyakran a vétlen is bűnhődik, azért a magyar hatóságoknak arról sem lenne szabad elfeledkezniük, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek közül az ukrajnai közösség tagjai továbbra is csak vízummal utazhatnak az anyaországba, ami már önmagában is egy akadály, de mint látjuk, újabbakat is gördítenek…
