Budapesti tudósítónktól
Egy Magyarországon elítélt azerbajdzsáni férfi kiadatása miatt kirobbant botrány tartja lázban napok óta az országot: a baltás gyilkos ügye miatt Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Budapesttel, a jereváni magyar konzulátusról feldühödött demonstrálók letépték a zászlót, s még az Egyesült Államok is közleményt adott ki, miszerint Washingtont rendkívül nyugtalanítják a történtek.
Mindennek előzménye, hogy pénteken (magyar idő szerint kora délután) felröppent a hír: Azerbajdzsánba érkezett Ramil Sahib Safarov, aki Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa 2004-es, budapesti meggyilkolása miatt. Az elítéltet Azerbajdzsánba érkezése után Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette, kitüntetést, lakást kapott, az ország nemzeti hősként ünnepli, és természetesen azonnal szabadlábra is került.
Az azeri férfi korábban a NATO békepartnerségi programjában tanult Magyarországon, ahol 2004-ben egy éjjel baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Safarovot 2007 februárjában jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték, előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt. A bírósági ítéletben olvashatóak szerint Safarov azért lépett be az azeri hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott, amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Ezért vett egy baltát és egy fenőkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette. Másnap hajnalban benyitott örmény katonatársa szobájába, többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott, és az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. Ezért szabták ki rá az életfogytiglani büntetést. Védője már a tárgyaláson beszélt arról: Safarovot a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése ott nem számít bűnnek.
Azerbajdzsán, ahogyan a péntek óta folyamatosan érkező információkból leszűrhető, az ítélet megszületése óta kéri Safarov kiadatását. Egyes azeri tisztségviselők egyenesen azt nyilatkozzák: a katona minél hatékonyabb védelme érdekében nyitott egyáltalán nagykövetséget Baku Budapesten. Korábban a magyar hatóságok elutasították a kiadatási kérelmeket.
Egészen mostanáig.
Pénteken ugyanis a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki, amely szerint Safarov Azerbajdzsánban folytathatja börtönbüntetése végrehajtását. A KIM tudatta: az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Safarov ítéletét Baku nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. A KIM egyúttal emlékeztetett: az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át más országba.
Örményország a kiadatás után azonnal tiltakozott, megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, Jerevánban demonstrálók tépték le a zászlót a magyar konzulátus épületéről.
A Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást – nyilatkozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki arra is emlékeztetett: Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács nemzetközi kiadatási ügyeket rendező 1983-as egyezménye szerint járt el. Szijjártó elmondása szerint az azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését. Ezek után az igazságügyi tárca vezetője megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását. Mivel az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte az eljárást.
Magyarországon sokan összefüggést látnak Safarov kiadatása és aközött, hogy Budapest az utóbbi hónapokban intenzív gazdasági kapcsolatokat épít a kőolajban gazdag Azerbajdzsánnal, s hogy Baku esetleg érdekelt lehet jelentős mennyiségű magyar államkötvény vásárlásában. Ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: „sokaknak élénk a fantáziája”. Ugyanakkor az azeri média szerint a bakui illetékesek a magyar–azeri titkos tárgyalások eredményességéről beszélnek. Az azeri források szerint a kiadatási tárgyalások zárt ajtók mögött, az azeri elnök komoly személyes ellenőrzése mellett már egy éve folytak. Hasonló hangnemben nyilatkozott az azeri hírügynökségnek Vilayet Guliyev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete is, mondván: a kiadatás „nem egyik pillanatról a másikra történt”, az „egész folyamat az elejétől a végéig az elnök utasításainak megfelelően zajlott”. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök annyit mondott: Magyarország „higgadtan és nyugodtan veszi tudomásul a helyzetet”, s „nem tulajdonít komoly jelentőséget a vitának”. Hozzátette: kormánya a nemzetközi jognak megfelelően járt el, amikor kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak. A jövőbeni magyar–örmény kapcsolatokról szólva a kormányfő kijelentette: „tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is”.
