Budapesti tudósítónktól
Nem csitul az azeri baltás gyilkos kiadatása kapcsán kirobban botrány: tüntetések, fenyegetések, biztonsági óvintézkedések és politikai találgatások tartják lázban a közvéleményt. A külügyminiszter Svájctól várja a segítséget annak érdekében, hogy enyhüljön a Magyarország és Örményország közötti feszültség.
Martonyi János tegnap a Kossuth Rádiónak nyilatkozva mondta el: „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott a Magyarországon gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovnak. Az azeri katonatiszt 2004-ben Budapesten ölte meg örmény katonatársát, amíg mindketten egy NATO-program keretében tartózkodtak a magyar fővárosban. Safarovot Magyarország Baku kérésére pénteken adta át Azerbajdzsánnak, ahol a további büntetését kellett volna letöltenie, azonban hazatérését követően az elítélt azonnal elnöki kegyelemben, katonai előléptetésben, valamint juttatásokban részesült. Ami nem meglepő, ugyanis Safarovot tette elkövetése óta nemzeti hősként tisztelik az azeriek. (Valahogy úgy, ahogyan Ratko Mladićot a szerbek, vagy Ante Gotovinát a horvátok egy része.) Az eset miatt Örményország felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Martonyi János az említett rádióinterjúban arról is beszélt: hétfői berni látogatása alkalmával Didier Burkhalter svájci külügyminiszter felajánlotta országa segítségét a magyar-örmény kapcsolatok rendezésében. „Minden lehetséges eszközt fel kell használni a Magyarország és Örményország közötti feszültség enyhítéséhez” – emelte ki Martonyi, aki ismét emlékeztetett: Magyarország nem akart sérelmet okozni Örményországnak, a kormány jóhiszeműen járt el az azeri katonatiszt kiadatásának ügyében, és nem volt gazdasági háttere a lépésnek. „Jelenleg az a legfontosabb, hogy megértessék az örményekkel, Magyarország mindig is barátként viszonyult hozzájuk” – tette hozzá.
Német Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna TV egyik műsorában azt mondta: az azeriek megtévesztették Magyarországot, amikor azonnali elnöki kegyelemben részesítették Safarovot. Az államtitkár korábban már átadott egy diplomáciai jegyzéket Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, amely hangsúlyozta: Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését. Németh Zsolt elmondása szerint az Európai Unió egyértelmű jelét adta, hogy Magyarország jóhiszeműségét nem kérdőjelezi meg az ügyben, és bízik abban, hogy az amerikaiak és az oroszok is meg fogják ezt érteni. Németh Zsolt leszögezte: semmilyen konkrét gazdasági háttérmegállapodás nincs a történtek mögött. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország és Azerbajdzsán között van „egy széles nyomtávú” kapcsolati fejlesztés a kultúra, a gazdasági és a társadalmi élet területén, és ezt fontosnak tartja a jövőre nézve is.
Mindeközben Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége fenyegető üzenetet kapott a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezettől. Az „azeri és török gyilkosoknak” címzett üzenet szerzői halálosan megfenyegették valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársait, üzenetük végén pedig név szerint felsorolták a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját.(Egyébként az ASALA az 1970-es években 43 török diplomata ellen hajtott végre gyilkos merényletet.) Az illetékesek megerősítették a nagykövetség védelmét. Az Örmény Tudományos Akadémia közölte: felfüggeszti kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával Safarov kiadatása miatt. Megszólalt az ügyben az örmény elnök is, aki arra kérte kedden honfitársait: hagyják abba a magyar zászlók égetését. „A társadalomhoz fordulok, főként a fiatalokhoz, és kérem őket, hogy ne égessék el Magyarország zászlaját, mivel ez a zászló nem a Magyarországot kormányzó párt zászlaja, és nem is miniszterelnökének jelképe” – mondta Szerzs Szargszján.
Budapesten kedden az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport tartott demonstrációt néhány ezer résztvevővel, akik „a magyar kormány helyett” kértek bocsánatot az örményektől.
A magyar közvélemény egyöntetűen elítéli Baku tettét, abban viszont megoszlanak a vélemények, hogy a magyar fél tudhatott-e arról, mire készül az azeri elnök. Egyesek szerint alapvető külpolitikai ismeretek hiányára vall, hogy Magyarország kiadta hazájának azt a gyilkost, akit ott hősként tisztelnek, abban a reményben, hogy letöltetik vele a teljes büntetését. Mások úgy vélekednek: a várható gazdasági együttműködés motiválta a magyar felet, amely nem törődött a kiadatás következményeivel.
Azon hírek kapcsán, miszerint Baku és Budapest között valamilyen gazdasági megállapodás született, s ennek hozadéka Safarov átadása, az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) közölte: nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen.
