Budapesti tudósítónktól
Háromnapos kihelyezett ülést tart a kormányzó pártszövetség két frakciója Sárváron: a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői szerdán este Orbán Viktor miniszterelnök beszámolóját hallgatták meg, tegnap és ma pedig a frakciók szakpolitikai kabinetjei vitatják meg a miniszterek és államtitkárok beszámolóit. A gazdasági helyzetről, a választási regisztráció bevezetéséről, a rendőrség átszervezéséről és más fajsúlyos kérdésekről egyeztetnek a politikusok.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormányzó pártszövetség tagjait a kormány tájékoztatta arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) milyen feltételekkel kötne megállapodást Magyarországgal. „Íme, az IMF követeléseinek listája: a nyugdíjak csökkentése; nyugdíjkorhatár-emelés; a családi pótlék csökkentése; személyi jövedelemadó-emelés; privatizáció; az utazási kedvezmények csökkentése; bürokrácialeépítés; általános, értékalapú ingatlanadó; az önkormányzatok kiadásainak csökkentése; a bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának” – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számának hasábjain. A magyar sajtó egy része szerint ez a követeléscsomag nem tekinthető reálisnak, ugyanis az IMF a 2008–2009-es tárgyalások alkalmával sem fogalmazott meg ilyen kemény feltételeket. Az Index szerint a felsorolás inkább az IMF elleni hangulatkeltésre alkalmas. „A mostani listában szereplő intézkedések többsége különféle szakmai anyagokban és dokumentumokban külön-külön már felmerült, irreálisnak tűnik, hogy ezeket együtt követelné a Valutaalap, amely általában egyébként is kevés konkrét elvárást szokott felsorolni, és azok is inkább csak makroszámokat tartalmaznak, amelyek eléréséhez a kormány választhat az eszközökből” – olvasható a portál értékelésében.
A Magyar Nemzet egyébként azt is megírta: a kemény feltételek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy ősszel megegyezéssel zárulnak az IMF-hiteltárgyalások.
A kormányközelinek nevezett lap értesüléseinek ellentmondani látszik a kormányfő, aki tegnap a Facebookon közzétett videóüzenetében kijelentette:„Ezen az áron, így nem” kell biztonsági, pénzügyi garancia az IMF-től és az Európai Uniótól. Orbán a közösségi portálon elmondta azt is:a frakció felhatalmazta a kabinetet, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot hozzon tető alá a következő napokban.
A frakciók Sárváron egyébként zárt ajtók mögött üléseznek, ennek ellenére a média egy része (természetesen meg nem nevezett forrásokra hivatkozva) mégis megtudott egyet-mást az összejövetel programjáról. A hvg.hu arról számol be: az aktuálpolitikai kérdések, az őszi parlamenti ülésszak teendőinek megvitatása természetesen napirenden szerepel, de „ez a frakcióülés már ráfordulás lesz a 2014-es kampányra”. A portál úgy tudja: várhatóan megnevezik a választási kampányfőnököt is. Erre a posztra a 2009-es és 2010-es kampány vezetője, Gyürk András európai parlamenti képviselő esélyes. A lap arról is beszámol: a vidéki fideszes politikusok zömét gyakorlatiasabb kérdések foglalkoztatják. „A többséget az érdekli, hogyan történik a kórházak, iskolák átszervezése, és lesznek-e emiatt elbocsátások a választókerületükben” – mondta egy vidéki képviselő, aki maga is aggódik az esetleges létszámleépítések miatt.
Részben talán azért is, hogy a találgatásoknak és a „meg nem erősített” információk terjedésének elejét vegye, a sárvári frakcióülések szünetében sajtótájékoztatót tartott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának volt vezetője és Giró-Szász András kormányszóvivő. Lázár elmondta: szeptember 17-éig egyéni képviselői indítványként nyújtja be az Országgyűlésnek a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Közölte azt is: az állam nem fog választási névjegyzéket vezetni hivatalból. Magyarán: az állampolgárok jelezhetik választási részvételi szándékukat a hatóságoknak. A kormánypárton belül további egyeztetések várhatóak az ajánlószelvények rendszerének eltörléséről, illetve a jelöltállítási folyamat korábban szabályozott rendszerének megváltoztatásáról.
Lázár azt is kihangsúlyozta: a Fidesz előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a választójogi törvény hatályba lépése előtt.
