A jövő évtől kezdődően a magyarországi főiskolai és egyetemi felvételi pontszámításnál nyelvvizsgaként értékelik a többségi nyelvből szerzett érettségit a határon túli magyar jelentkezők esetében. Erről tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján számolt be Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
„Egy régóta húzódó igazságtalanságot és méltánytalanságot számolhatunk fel most, hogy a kormány elfogadta azt a rendeletmódosítást, amelynek értelmében azok, akik a határon túlról, anyanyelvű középiskolából jelentkeznek magyarországi felsőoktatási intézménybe, az adott ország többségi nyelvéből szerzett érettségit nyelvvizsgaként számíthatják be” – mondta Répás Zsuzsanna. A helyettes államtitkár kiemelte: 2007 óta igazságtalan gyakorlat alakult ki, amely szerint azok, akik a határon túl, anyanyelvű középiskolába jártak, de érettségiztek a többségi nép nyelvéből, ezért az érettségiért nem kaptak többletpontokat a felvételi jelentkezéskor. Ugyanakkor azoknak, akik többségi nyelven tanultak a középiskolában és érettségiztek a többségi nép nyelvén, a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor automatikusan felsőfokú nyelvvizsgát (és az ahhoz járó pontokat) ismert el az állam. Répás Zsuzsanna szerint a külhoni magyarság képviselői régóta szorgalmazzák ennek a helyzetnek a megoldását, hiszen így a külhoni magyar diákok hátrányból indultak a felvételi pontszámításban azon társaikkal szemben, akik nyelvvizsgával is rendelkeztek. „A rendeletmódosításnak nagyon pozitív visszhangja van a határon túliak körében, nagy megnyugvás számukra, hogy rendeztük a helyzetet” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Hoffmann Rózsa kiemelte: az anyaországi magyaroknak segíteni kell a határon túliakat abban, hogy minél többen diplomához jussanak, és utána saját szülőföldjükön kamatoztathassák tudásukat. „A nyelvvizsgarendelet módosításának köszönhetően a határon túliak a magyarországiakkal azonos versenyfeltételekkel vághatnak neki a felvételiknek” – mondta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár közölte: ha a határon túli diák anyanyelvén tanul és érettségizik a többségi nyelvből, az középfokú nyelvvizsgának minősül a jövő évtől, és 28 pontot ér a felvételi pontszámításnál. Ha viszont valaki valamilyen közismereti tárgyat is az adott ország többségi népének nyelvén tanul legalább két éven át, akkor annak felsőfokú nyelvvizsgaként értékelik az érettségijét, és 40 pontot ér a jelenlegi felvételi rendszerben. „Ezzel az intézkedéssel ösztönözhetjük a kinti magyarokat arra, hogy magyar tannyelvű középiskolát válasszanak” – tette hozzá Hoffmann Rózsa.
