Persze, ezenkívül azért történt még egy s más a magyar belpolitikában. Orbán Viktor miniszterelnök például tárgyalt Gaskó Istvánnal, a Liga Szakszervezetek elnökével, aki tökéletesen egyetértett a kormányfővel abban, hogy a béreket nem lehet hitelből emelni, mert ez eddig már kétszer tönkretette az országot. Orbán azt is leszögezte: kormánya nem lép vissza a „munka-, család- és vállalkozásellenes adórendszerhez”, akármennyire is szeretné a Liga megszüntetni az egykulcsos adózást.
Nem vert fel nagy port a médiában a hír, hogy Dávid Ibolya, az MDF korábbi elnöke személyiségi jogi pert nyert a Kúrián. Pedig annak idején, 2008-ban rengetegen cikkeztek az esetről, a Magyar Szó is beszámolt róla, hogy Dávid Ibolya egy sajtótájékoztatón elmondta: titokban rögzített hangfelvételek tanúsága szerint közéleti szereplők megbízásából az UD Zrt.-hez köthető személyek be akartak avatkozni pártja életébe. Perek sora indult, részben a cég, később pedig az akkori MDF-elnök ellen, akit az ügyészség személyes adattal való visszaéléssel, továbbá Almássy Kornél egykori MDF-es politikus sérelmére elkövetett kényszerítéssel vádolt. Idén első fokon, javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a büntető bíróság a volt pártelnököt a vádak alól, az ügyészség fellebbezése nyomán azonban a Fővárosi Törvényszéken folytatódik az ügy. A Kúria a héten már a harmadik polgári perben semmisítette meg a Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős polgári ítéletet. Ennek indoklásában elhangzott: Dávid Ibolya a pártját ért durva beavatkozás miatt fordult a nyilvánossághoz és a bűnüldöző hatóságokhoz, esetében tehát a köz érdeke felülírja a személyiségi jogok védelmét.
Ugyancsak érdekes színfoltja volt a hétnek, hogy a Fidesz elhatárolódott egyik parlamenti képviselőjétől. A párt ugyanis közleményben szögezte le: nem tud azonosulni Varga Istvánnak azon szavaival, amelyek hétfőn késő este hangzottak el a parlamentben, a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá való minősítéséről szóló vitában. Varga ugyanis valami olyasmit mondott, hogy ha egy családban nem egy-két, hanem négy-öt gyerek születne, akkor a családtagok jobban megbecsülnék egymást, és „fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”. A kijelentés hatalmas közfelháborodást és egy demonstrációt váltott ki, ezért dicséretes a Fidesz elhatárolódása, az viszont már kevésbé örvendetes, hogy a párt továbbra sem hajlandó a családon belüli erőszakot önálló büntetőjogi kategóriává tenni.
Az elmúlt hét legérdekesebb eseménye mégis az volt, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai lecsaptak Luke Skywalkerre. Történt ugyanis, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen gólyanapokat tartottak, s ennek keretében néhány diák egy filmet forgatott, a Csillagok háborúja című alkotás alapján. Az egyik diák, aki részt vett a projektben, a forgatás végeztével beült az egyik előadásra, elvégre jó, szorgalmas és agilis tanulóról van szó, aki nem szeretett volna lemaradni a tananyagról sem. Ideje azonban nem volt, sem átöltözni, sem lepakolni, ezért hát fürdőköpenyben, lézerkarddal, játékpisztollyal jelent meg az előadóban. Két csoporttársa megijedt a fegyvertől, kiment a teremből, és riasztotta a rendőrséget, hogy fegyver van egy férfinál. A kommandósok kivonultak, kiürítették az épületet, Luke-ot leteperték, elvették tőle a kínai gyártmányú, berregő pisztolyt, és előállították. A TEK-nek ez nem az első melléfogása az utóbbi hetekben-hónapokban, így nem meglepő módon általános gúny tárgyává vált a médiában. Azt senki sem vitatja, hogy egy fegyveresről szóló bejelentés hírére a kommandósoknak ki kell vonulniuk. De hogy a többi lépés is értelmes lett volna, azzal kapcsolatban már vannak kételyek. Például érthetetlen, hogy több, különleges kiképzésben részesült szakember miért nem tudja megállapítani egy játékpisztolyról ránézésre, hogy ez bizony egy játékpisztoly. Amikor pedig már nyilvánvaló volt, hogy miről van szó, mégis bevitték a fiút (noha engedéllyel forgatták a filmet), fél napig hallgatták ki, igaz, utóbb már csak „tanúként”, de bilincsbe verve, vezetőszíjon… A sajtó szemtanúkra hivatkozva arról is beszámolt: „jó pár jedit futni hagytak a kommandósok, ők máig szabadon járnak-kelnek köztünk, és talán soha nem kapják el őket”. Ugyanis a kérdéses teremben még legalább fél tucat másik játékpisztoly is volt a többi diáknál.
Fontos a terrorelhárítás egy ország életében, éppen ezért fontos lenne az is, hogy a kommandósok ne legyenek gúny tárgya a társadalomban. Ehhez pedig az kell, hogy ne halmozzák a baklövéseket. És az is, hogy ne hangozhassanak el olyan képtelenségek: aki a TEK-et bírálja, a kormány vesztére tör. Mert a kettő nagyon nem ugyanaz.
