A héten tárgyalta a parlament a választási eljárási törvény módosítására beterjesztett kormánypárti javaslatot, amelynek számos pontja közül a legtöbb indulatot a választási névjegyzékbe való feliratkozásra vonatkozó indítvány váltotta ki. A Fidesz és a KDNP szorgalmazza a regisztrációt, az MSZP, az LMP és a Jobbik pedig – különböző megfontolásokból ugyan, de – ellenzi.
A kormányzó pártszövetség szerint a regisztráció mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy azonos megítélés alá kell kerülnie mindenkinek, nem lehet ugyanis megtenni, hogy a határon túli magyaroknak és a kisebbségeknek fel kell iratkozniuk a névjegyzékbe, a határon belülieknek viszont nem.
A héten látott napvilágot a Medián legfrissebb felmérése is, amely szerint a választópolgárok 80 százaléka úgy látja: a választóknak az utolsó pillanatig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy eldöntsék, részt vesznek-e a szavazáson. A megkérdezetteknek csupán a 14 százaléka helyesli azt az elképzelést, hogy csak azok szavazzanak, akik már korábban alaposan megfontolták ezen szándékukat. Mindez arra utal: nemcsak a pártot választani nem tudók, de a kormánypártok támogatói között is szép számmal akadnak olyanok, akik ellenzik a választási regisztráció bevezetését. Elvégre a magukat Fidesz-szavazóknak vallók 51 százaléka ellenzi a regisztráció tervét. Ez pedig nem kevés.
Természetesen, amennyiben valóban megszületik a választási eljárást szabályozó törvény módosítása, s amennyiben abban valóban helyet kap a névjegyzékbe való feliratkozás intézménye, biztosra vehető, hogy a parlamenti választási megmérettetésben érdekelt felek mindegyike intenzív kampányt folytat majd annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki regisztráljon – aztán majd eldönti a voksolás napján, hogy szavaz-e, vagy inkább kirándul a családdal. Meg aztán, az, hogy valaki nem helyesli a regisztrációt, még nem jelenti azt, hogy nem is iratkozik fel a névjegyzékbe. A közvélemény-kutatók azt sem tudják érdemben felmérni, hogy a magyar állampolgárságot szerzett külhoni magyarok közül hányan fognak regisztrálni, s az sem megbecsülhető, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön dolgozó választópolgárok közül valójában mennyien érdekeltek abban, hogy voksoljanak. Számtalan kérdőjel van tehát, még akkor is, ha a kormányzó pártszövetség prominensei úgy látják: nagyjából egymillióval nőni fog a választók száma a 2014-es parlamenti választásokon.
