Áder János köztársasági elnök virágot helyez el Nagy Imre sírjánál (MTI Fotó: Soós Lajos)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóját ünnepelte Magyarország; az állami ünnepségsorozat keretében korán reggel katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel a Kossuth téren a nemzeti lobogót. A tér a délelőtti órákban családi programoknak adott helyet, délután pedig itt mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök. A parlamenti pártok közül csak a Jobbik tartott nyilvános rendezvényt. Az MSZP egy szállodában tartott megemlékezést. Az LMP a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál emlékezett. A Milla Egyesület kormányellenes demonstrációjának helyszíne a Szabad sajtó útja volt.
„56 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a világ történelmében. Új fejezet, mert nem volt rá egyetlen példa sem korábban, hogy a kettészakított Európában egy ország népe lázadjon fel a szocialista világrend ellen: a zsarnokság helytartói, a pártállami terrorgépezet, a besúgók, a hazugság börtönőreinek világával szemben. (…) Azon az 56 évvel ezelőtti keddi napon lélekben újjászületett egy ország, aminek az egész földkerekség vált tanújává. A világ szemében egyszersmind egy új nemzet is megszületett ekkor: a szabadság nemzete. 56 évvel ezelőtt itt, Európa szívében mi, magyarok voltunk ez a nemzet” – olvasható a nemzeti ünnep alkalmából kiadott államfői közleményben. Áder János köztársasági elnök ebben hangsúlyozta: '56 októbere szüleink és nagyszüleink nemzedékének forradalma volt. „Az ünnep méltósága ezért azt kívánja tőlünk, hogy ezen a napon elsősorban előttük hajtsunk fejet” – olvasható a közleményben, amely kiemeli: 1956 októbere az 1848-ban megszületett politikai nemzetünk 20. századi magára találásának ünnepe. „Az összefogásé, az egyetértésé, a közös értékeink melletti hitvallásé. Annak a belátásáé, hogy az az 56 évvel ezelőtti felszabadító nap nem pusztán gránitnál szilárdabb talapzat az ünnephez méltó szónoklatoknak. Sokkal több ennél. Közös alap, amelyre jövőnket építhetjük” – emelte ki az államfő, aki délelőtt koszorúzta meg a 301-es parcellát, Nagy Imre mártír miniszterelnök és a forradalmat követő megtorlás áldozatainak sírját.
Keddeb délelőtt Budapest Önkormányzata a Magyar Rádió épülete előtt ünnepelte a forradalom évfordulóját, ahol Tarlós István főpolgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta: ma ismét küzdeni kell az ország megaláztatásának elkerüléséért, s most az ellenzék is köteles volna segíteni.
BÉKEMENET ÉS ZÁSZLÓERDŐ
Az ünnepnap délutánja két tömegrendezvény jegyében telt. A Békemenet Egyesület felhívására már egy óra körül gyülekezni kezdtek a magyar kormányt támogató felvonulás résztvevői. Sokan buszokkal érkeztek a vidéki városokból, sokan a főváros különböző pontjairól igyekeztek eljutni a budai Széna térre – ez pedig, a szinte teljesen lezárt belső kerületekben nem volt egyszerű feladat. Mégis, sok ezer embernek sikerült a bravúr, a tömeg Bayer Zsolt publicista és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője vezetésével indult el a Himnusz és a Székely himnusz eléneklése után a Kossuth térre. Zászlóerdő jelezte a menet útját, amelynek nagyságát jelzi, hogy míg az élen járók már elhagyták a felújított Margit hidat, a tömeg vége még fel se jutott az átkelőre. A Belügyminisztérium adatai szerint a Kossuth téren mintegy 400 ezer fő várta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét.
„1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ünnepelni. Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte. Mi, akik a magyar szabadság és függetlenség szenvedélyes hívei vagyunk, ezen a napon minden évben összegyűlünk, s ilyenkor itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig” – kezdte beszédét a kormányfő, aki megemlékezett azokról a hősökről és mártírokról, akik „bátran s nem egyszer halált megvető bátorsággal szembeszálltak az idegen elnyomókkal, és a saját véreik ellen fegyvert fogó hazai zsoldosaikkal”. A miniszterelnök kihangsúlyozta: ők ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét. „Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb” – emelte ki Orbán Viktor, majd felidézte azokat az eseményeket, amelyek az 56 évvel ezelőtti forradalom kitöréséhez vezettek, s emlékeztetett: a Magyar Kommunista Munkáspárt a megszálló szovjet hadsereg fegyveres segítségével brutálisan leverte a háború végétől reménykeltően gyarapodó magyar demokráciát. „Ennek kapcsán hangsúlyozta: felmorzsolták a nemzeti, a polgári, a keresztény és a baloldali erőket is. Létükben támadták az egyházakat és a szakszervezeteket, és egy többségében önállóságra és polgárosodásra vágyó országban visszafelé szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt, vagy bármilyen vallásos családból származott” – tette hozzá. A kormányfő a közelmúlt történéseit is megidézte: beszélt a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kezdetéről, amely rávilágított: a nyugati világ gazdasága „nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ”. Majd hozzátette: a „zsinór elszakadt, és az egész építmény lezuhant, és összetört számos nemzetgazdaságot és sok millió emberi sorsot”. A miniszterelnök szerint ma a nagy változások idejét éljük. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, de tudjuk, oda már nincs visszaút” – mondta, hozzátéve: Európa feje búbjáig eladósodott, drágán termel, és saját dogmái kötik gúzsba. Orbán Viktor szerint Európának meg kellene értenie, hogy „nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke”. A kormányfő köszönetet mondott a Békemenetnek, amely az európai Magyarországért áll ki. „Elfogadjuk az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de nem fogadjuk el, hogy bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket” – emelte ki a kormányfő, s hozzátette: Magyarország elfogadja az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de nem fogadja el a kettős mércét, elfogadja és teljesíti kötelezettségeit, de nem fogadja el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben.
„Kilencven évvel Trianon után képesek voltunk a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságát, a válság szélviharában is tudtunk faragni az adósságunkból, meg tudtuk védeni a nyugdíjakat és a béreket” – sorolta kormánya eredményeit Orbán Viktor. A miniszterelnök beszéde végén kiemelte: „Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”.
NEM PÁRT, HANEM MOZGALOM
Alig néhány száz méterrel odébb, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Szabad sajtó útján tartotta demonstrációját a Milla Egyesület és a Szolidaritás. A kormányellenes megmozdulás ugyancsak tekintélyes tömeget mozgatott meg. Szónokok váltották egymást az emelvényen, de valahogy érezhető volt, hogy az egybegyűltek igazából arra kíváncsiak, mit mond Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. Előtte azonban meghallgatták többek között Tamás Gáspár Miklós filozófust, aki arról beszélt: a kormány végrehajtja a nemzetközi intézmények által megkövetelt megszorításokat, majd tüntetéseket szervez a megszorítások ellen. „Szeretném már látni azt a szabadságharcot. Szeretném látni, hogy mikor fordul szembe a nyomorító szegénységgel és a kilátástalansággal a megalázott magyar nép” – mondta. Balavány György publicista a csalódott jobboldali szavazókhoz szólt és arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát: a Békemenetben nem az ellenség vonul. „Ők nem az ellenfeleink, hanem hazájukat féltő megtévesztett emberek” – mondta, majd hozzátette: „Addig várták a Messiást, amíg megkapták”.
A demonstráció leginkább várt szónoka Bajnai Gordon volt. A Haza és Haladás Egyesület elnöke hosszú beszédét nagy figyelem övezte. „Tudom, egyszer azt mondtam, nem vagyok politikus. Akkor úgy is gondoltam. Egy normális, jól működő országban ugyanis nem kell mindenkinek politikusnak lennie. Még akkor is hittem benne, hogy Magyarország ilyen hely lehet, amikor átadtam a hivatalomat. Az elmúlt két év azonban keserű ébredést hozott. A hazánk megint olyan hely lett, ahol utcára kell menni a jövőnkért és utcára kell menni a jogainkért. Ahol politizálnia kell annak is, aki csak egyszerű polgár, civil akar lenni” – kezdte beszédét Bajnai, aki szerint 2014 sorsforduló lesz, nem egyszerű választás. „Mi nem olyan országot akarunk a gyerekeinknek, amelybe egyszer talán majd jó lesz visszatérni – hanem olyat, ahonnan nincs miért elmenni” – mondta. Bajnai meglátása szerint sokan már 2010-ben sem pártokra szavaztak, hanem a változásra. „Ők bíztak és megcsalattak. Általuk győztek, és most ellenük kormányoznak. 2010 áprilisának fideszes szavazói ma már tudják, szavazatukért azt kapták jutalmul, amit a többiek büntetésül” – emelte ki a korábbi miniszterelnök, aki bírálta a kormány elmúlt két évben végzett tevékenységét és a megosztásra alapozó politikát. „Magyar itt mindenki, aki testben vagy lélekben velünk van. És persze azok is, akik a Kossuth téren hallgatnak most beszédeket. De még azok is, akik mondják a beszédeket! És azok is, akik az ünnepet a kertben, vagy a családdal töltik. Mi mind, együtt vagyunk a haza: magyarságunk nem elválaszt, hanem összeköt” – emelte ki Bajnai, aki arról is beszélt: Magyarország európaisága 1100 éves nemzeti hagyomány; megmaradása záloga. Meghatározta a feladatokat is. Meglátása szerint először is végre kell hajtani Magyarország határokon belüli újraegyesítését, mert „amíg nem tudunk egyetérteni azokban a közös célokban, amelyek védettek a hatalmi harctól, addig a nemzet határok feletti újraegyesítése is kudarcra ítélt vállalkozás! Aki a 10 milliós országot osztja meg, az lelkében a 15 milliós nemzetet is megosztja” – emelte ki. És megfogalmazta, kikre számít: „Reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogását kell megteremtenünk. És azokét is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak maguknak pártot választani”.
RENDSZERVÁGÁS ÉS SORFAL
A Milla demonstrációját ezúttal is, akárcsak március 15-én, igyekezett megzavarni jobbikosok egy csoportja, akik a tömeg közepén, egy utca sarkán gyülekeztek, skandáltak gyalázkodó jelszavakat, illetve tettlegesen is bántalmaztak újságírókat, mindezt Rendszervágás címmel meghirdetett rendezvényükön. Az Index tudósítójának az orrát is eltörték. A rendőrség erős készenléti egységekkel igyekezett elválasztani a „rendszervágókat” a millásoktól. A Belügyminisztérium közleménye szerint az október 23-i rendezvények, vonulások rendbontás nélkül, fegyelmezetten zajlottak, a rendőrség megfelelő erőkkel biztosította a helyszíneket. Rendbontás csak a Ferenciek terei Jégbüfé előtt történt, ahol „szélsőjobboldali ellentüntetők verbálisan inzultálták az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) tüntetésére érkezőket. A rendőrség dupla sorfallal állította helyre a rendet”. Ami abban nyilvánult meg, hogy a kiabáló tömeg egyszerre csak elvonult, minden különösebb látható ok nélkül.
