Budapesti tudósítónktól
Értekezletet tartott tegnap Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Szórvány Szakbizottsága, amelyen részt vett Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is.
A Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetével foglalkozó testület értekezletén minden olyan kérdés napirendre került, amely érinti a szórványban élők helyzetét. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója a szakbizottság tagjainak beszámolt arról, hogy milyen segítséget vehetnek igénybe a külhoni magyarok az oktatási-nevelési támogatásoktól egészen a kifejezetten a szórványban élők számára kidolgozott programokig. A Magyar Szónak nyilatkozva Répás Zsuzsanna elmondta: a testület beszámolót hallgatott meg a Külhoni Magyar Óvodák Éve programról, illetve annak eredményeiről. „Nagyon fontosnak tartottuk, hogy eljussunk minden óvodába a Kárpát-medencében. 3500 hellyel vettük fel a kapcsolatot, ahol magyar nyelven vagy magyar nyelven is oktatják a gyermekeket. Olyan kisközösségekhez is eljutottunk, amelyekre nagyon kevés figyelem hárul, mert igen nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy mindenkit megszólítsunk” – emelte ki a helyettes államtitkár.
Az értekezleten Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója beszámolt a jövő évre tervezett Kisiskolások Éve programról, amelynek szakmai kidolgozása jelenleg is folyamatban van. „Magyarországi és határon túli szervezetekkel, főiskolákkal, egyetemekkel, pedagógus-szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot a program kidolgozása érdekében” – mondta Répás Zsuzsanna, majd hozzátette: a különböző magyarlakta régiókban eltérő a helyzet, ezért az egyes vidékeken eltérően kell a programokat is megszervezni. Bodó Barna, a testület társelnöke a szórványokra kidolgozott speciális programokról tartott beszámolót a Szórvány Szakbizottság tagjainak, amelyekből megtudhatták, milyen akcióterveket lehet elindítani. Bodó Barna a szórványgondnoki hálózatról is beszélt az egybegyűlteknek, és felkérte a régiókat, hogy mindenki nevezzen meg egy olyan programot, amely abban a térségben nagy horderejű lenne.
„A tömb és a szórvány közötti kapcsolat most már szinte minden régióban kiemelt projektnek számít, ami azért nagyon fontos, mert egyes régiókon belül a tömbmagyarság is megérzi azt a felelősséget, amelyet a szórvánnyal kapcsolatban viselni kell” – emelte ki Répás Zsuzsanna. A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a jövőben november 15-ét ünnepeljük a szórvány napjaként. „Az RMDSZ javasolta, hogy Bethlen Gábor születésének napját ünnepeljük a szórvány napjaként, s minden régió rá is bólintott erre a kezdeményezésre” – mondta Répás Zsuzsanna.
Miavecz Béla, a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselője képviselte a Szórvány Szakbizottságban a vajdasági magyarságot. A Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a szórvány gondjai szinte minden régióban azonosak. „A különböző támogatási programokról és célkitűzéseiről volt szó a tanácskozáson. Én elmondtam, hogy a vajdasági magyarok összefogtak, a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács már a gyakorlatban is megvalósítja azokat a programokat, amelyeket az MNT meghatározott. Az iskolabuszprogramot, a középiskolai hálózat erősítését, a támogatási programokat, az egyetemi beiskolázási programokat tartjuk a legfontosabbaknak ebben a pillanatban. Elmondtam azt is, hogy mi, itt, a Délvidéken nagyon jelentősnek tartjuk a fiatalok továbbtanulását, azt, hogy minél több magyar diák egyetemre iratkozzon, annak érdekében, hogy százalékarányosan ledolgozzuk lemaradásunkat” – mondta Miavecz Béla. A vajdasági képviselő a tanácskozás résztvevőinek elmondta: mintegy 500 diák kap anyagi támogatást tanulmányai folytatásához, s épül az újvidéki Európa Kollégium is. „A tanácskozáson külön kiemeltem: nemzetpolitikai stratégiát kell mielőbb kidolgozni, amelynek célja megtartani a szórványban élő magyar kisközösségeket. Ha nem lesz hathatós támogatás számukra, akkor fennáll a veszély, hogy néhány év, évtized múlva már nem lesz kit támogatni” – hangsúlyozta Miavecz Béla.
