Budapesti tudósítónktól
Engesztelő szentmisét tartottak tegnap Budapesten, a Szent István-bazilikában az 1944–45-ös délvidéki áldozatok emlékére. A misét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálta Juhász Gábor vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébános segédletével. A délután folyamán a szervező, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány kerekasztal-beszélgetést tartott Akikért nem szólt a harang címmel, amelyen a Vajdaságból a magyar fővárosba érkezett zarándokok is részt vettek.
„November 25-én a bazilikában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk meg a II. világháború minden délvidéki áldozatáról, és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét!” Ezzel a felhívással invitálta a megemlékezőket a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány a tegnapi rendezvényekre, amelyeken a magyarországi érdeklődőkön és közéleti személyiségeken kívül mintegy 200 vajdasági zarándok is részt vett. Az emlékmise keretében avatta fel Kiss-Rigó László megyés püspök a Délvidék címeres zászlóját, amely Kiss András és Pécsi L. Dániel adományaként készült a délvidéki magyarságnak. A zászlóanyai tisztséget a rendezvénysorozat egyik fővédnöke, Schmittné Makray Katalin, illetve a bezdáni Varga Mária vállalta.
Cseresnyésné Kiss Magdolna, az Alapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: idén tizenegyedik alkalommal szervezték meg az engesztelő szentmisét és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket Budapesten. „Sorstársak, az egykori áldozatok hozzátartozói és érdeklődők zarándokolnak el minden évben ide megemlékezni azokról, akik az 1944–45-ös vérengzések során életüket vesztették” – mondta el a szervező, emlékeztetve: a délvidéki tragédiát követően jelentősen csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma, a túlélők egy része szétszóródott a világban, ezért a magyar fővárosban is nagy az igény arra, hogy szervezett formában is megemlékezhessenek elhunyt nemzettársaikról az emberek. „Az áldozatok hozzátartozóinak nagy elégtételt jelentene, ha a magyar és a szerb államfő közösen emlékezne meg a kivégzettekről. De szeretnénk, ha az emlékhelyek, a tömegsírok ügye is rendeződne” – mondta Cseresnyésné Kiss Magdolna, aki szerint legalább egy méltó emlékhelyre lenne szükség, ahol fejet lehet hajtani az áldozatok emléke előtt.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a zarándokok zöme idén Bezdánból és Topolyáról érkezett, de jöttek emlékezők a Tisza mentéről, Verbászról, illetve más településekről is. Arra a felvetésre, hogy tizenegy évvel ezelőtt egy maroknyi elszánt ember kitartó munkájának köszönhetően tarthatták meg az első megemlékezést Budapesten, ma pedig már a bazilika minden zugát betöltik a tisztelgők, Cseresnyésné Kiss Magdolna azt válaszolta: az emberek megszokták, hogy november utolsó vasárnapján ellátogatnak a bazilikába.
A szervezők a délután folyamán Akikért nem szólt a harang címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak. Ezt az alapítvány Tudáspróbájának eredményhirdetése követte: a legjobb versenyzőnek a bezdáni Kapitány Károly bizonyult. A rendezvényt, amelynek Schmittné Makray Katalin mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is fővédnöke volt, Rácz-Maronka Etelka Névtelenek – Kaboli történet című dokumentumfilmje zárta.
