Budapesti tudósítónktól
Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában címmel szervezett kétnapos nemzetközi tanácskozást Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, amelyen vajdasági előadók is részt vettek. Tegnap Losoncz Alpár, az Újvidéki Egyetem munkatársa, ma pedig ifj. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólal fel a konferencián.
Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Tóth Ágnes a tanácskozás megnyitóján elmondta: a kisebbségi politikai elitcsoportok kiválasztásában, a számukra kedvező döntések meghozatalában, a szükséges források megszerzésében, elosztásában, és az összetartó közösségek megszervezésében meghatározó szerepe lehet az etnikai alapú pártszerveződéseknek. Meglátása szerint a nyugati pártok évtizedes kutatásaihoz képest térségünk etnikai pártjainak vizsgálata még számos kutatási hiátust, megválaszolatlan kérdést vonultat fel. „A konferencia előadásai egyaránt kitérnek a kisebbségi pártok érdekérvényesítő képességére, lehetőségeire, belső struktúrájára, valamint nemzetközi és anyaországi kapcsolataira is” – mondta az igazgató.
A Kolozsvárról érkező Salat Levente az etnikai pártokról és a politikai mobilizációról tartott előadást, amely elsősorban a társadalmi, az etnikai és a politikai mobilizáció tudományos elemzésével foglalkozott, kitérve azok okaira, lényegi sajátosságaira, céljaira, szervezeti alakzataira.
Szarka László, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a VMSZ, az RMDSZ és az MKP autonómiatörekvéseit és azok megvalósulását hasonlította össze. Meglátása szerint csak a VMSZ-nek sikerült masszív többséget biztosítania autonómiatörekvései mellé, s a belső magyar kritikák ellenére is létrehozni a kisebbségi autonómia működő intézményét, a Magyar Nemzeti Tanácsot. „Romániában és Szlovákiában máig nem született átfogó kisebbségi törvény, így, ha a nyelvhasználat, az oktatás, a kulturális önrendelkezés tekintetében ugyan történtek viszonylag jelentős elmozdulások is, de önmagában a romániai, illetve szlovákiai etnopolitikai modell alapvetően képlékeny maradt” – emelte ki Szarka László.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője az etnikai pártok nemzetépítő szerepéről tartott előadást. Meghatározása szerint amíg egy adott közösség nem rendelkezik autonómiával, a nemzetépítő szerepet kisebbségi létben az etnikai pártok töltik be, céljuk rendszerint a teljes társadalmi struktúra létrehozása. Kitért arra a jelenségre is, amikor egy adott kisebbségen belül több etnikai párt is megjelenik, s egymással versengő nemzetépítő szerepet tölt be, hangsúlyozván, nem tudni, melyik modell a célravezetőbb.
Losoncz Alpár, az Újvidéki Egyetem tanára Pártok és elitek a Vajdaságban címmel tartott előadást, amelyben kiemelte: a kisebbségi nemzetépítés rengeteg aszimmetrikus vonást hordoz magában. „Kérdéses, hogy a kisebbségi elitek mennyire képesek tudatosítani, beépíteni, majd a stratégia és a taktika részévé tenni a strukturális kényszereket” – mondta Losoncz Alpár, hozzátéve: a politikai elit nem szívesen foglalkozik a strukturális kényszerekkel, azoknak ugyanis nincs mozgósító erejük. Meglátása szerint a kisebbségi jogkiterjesztés kora lejárófélben van, ami nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesznek jogviták. „A hagyományos kisebbségpolitika központja a durva asszimilációs politikával szembeni fellépés volt, a mai kihívások viszont rafináltabbak, ezért másfajta ellenszereket és korrekciós mechanizmusokat igényelnek az asszimilációval szembeni küzdelmek is” – emelte ki. A tavaszi parlamenti választások eredményeire kitérve Losoncz Alpár azt is megemlítette, hogy a Szerb Radikális Párt disszidenseiből alakult kormányzó többség ideológiai önreflexióra kell hogy kényszerítse a kisebbségi eliteket. „Létezik Magyar Nemzeti Tanács, amely ünnepeket állapít meg, toponímiákat határoz meg, etnikai lojalitást követel stb. Bizonyos formában tehát állami jellege van – de ez még mindig nem vet fényt arra, hogy a kisebbségi elitek milyen társadalmi befolyást gyakorolnak. A kisebbségi elitekre jellemző a túlzott moralizációra való hajlandóság, ugyanakkor a szocioökonómiai meghatározásokkal való szembenézés hiányzik belőlük.. Az etikai vonatkozásokat természetesen lehetetlen teljesen kiiktatni, de fel kellene vetni a kérdést, hogy például miért szavaznak át a magyarok többségi pártokra? A kisebbségi elitek erre egzaltáltan reagálnak, kollaborációról beszélnek.., Ez nem problémamegoldó fellépés” – figyelmeztetett Losoncz Alpár, aki a demokratikus koordinációt, a pluralizmust is problémásnak tartja a Vajdaságban.
Tóth Norbert a vajdasági magyar autonómia pártrendszeréről tartott előadást, amelyben kiemelte: a kisebbségi területi autonómia közvetlen kihívást jelent az államnak. Emlékeztetett, hogy a vajdasági magyarok előszeretettel szavaznak nem etnikai (országos többségi, vagy regionális) pártokra, amelyek támogatják Szerbia európai integrációját. „A vajdasági etnikai pártok közül a magyarokéi a legszervezettebbek. Ezek közül egyesek időnként ugyan megszűnnek, beolvadnak, újak születnek… Jómagam elvégeztem egy vizsgálatot, amelynek eredménye az, hogy a vajdasági magyar közösség tartományi szinten két pártot el tudna tartani, de többet nem” – emelte ki Tóth Norbert, hangsúlyozva: erre akkor lenne lehetőség, ha „munkamegosztás” lenne ezek között a magyar pártok között. „Ehhez azonban kevés a kutatás, amelyekre szükség van a professzionális működéshez” – tette hozzá.
A tanácskozás ma folytatódik, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is felszólal.
