Budapesti tudósítónktó
Az év végi üresjáratot megelőző időszakban, úgy tűnik, nagy fordulatszámon pörög a magyar belpolitikai élet: még mindig vet hullámokat a jobbikos listázós beszéd, erősödik a felháborodás a felsőoktatási támogatott férőhelyek csökkentése kapcsán, miegymás. S mindennek a tetejébe jött csütörtökön a hír, hogy az államfő nemcsak, hogy nem írta alá a választási eljárásra vonatkozó törvényt, de bizonyos részeiben azt egyenesen alkotmányellenesnek tartja.
Áder Jánostól a törvény múlt heti elfogadása óta többen is kérték, hogy aláírásával ne hitelesítse a választási eljárást szabályozó dokumentumot. Az államfő bejelentette: előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, a törvény hat pontjára vonatkozóan, azonban a legtöbb vitát kiváltó választási regisztrációról azt mondta: a választópolgároknak a választói névjegyzékbe kérelemre történő felvételét nem vizsgálta, mert azt az alaptörvény átmeneti rendelkezései tartalmazzák. Szakértők szerint ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ez a kérdés lezárult: a taláros testület ugyanis vizsgálhatja a választási eljárási törvényt ebből a szempontból is, mert az államfő indítványában a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel való összhang vizsgálatát is kéri, ahol viszont ez a kitétel okozhat problémát.
A helyzet érdekessége, hogy az államfői döntést mindenki üdvözli. Kövér László házelnök azért, mert a döntés (akármilyen is lesz) lezárhatja a későbbi vitákat, a Fidesz és a KDNP azért, mert jó, ha az alkotmánybírák véleményt mondhatnak a választási rendszerről, az MSZP azért, mert ellenezte a jogszabály bizonyos rendelkezéseit. Az LMP is elégedett Áder János döntésével, az Együtt 2014 szerint pedig az államfő alkotmányossági vétója utolsó esélyt kínál arra, hogy a választópolgárok egy minden szempontból demokratikus folyamat során választhassanak.
Közben kedden kiszivárgott, csütörtökön pedig a kormányszóvivő sajtótájékoztatón is megerősítette: a kabinet a jövő tanévtől kezdődően mindössze alig 10 ezer egyetemi hallgatónak biztosítja az ingyenes (teljes állami ösztöndíjas) képzést, mindenki másnak (a diákok 80 százalékának) pedig részben vagy teljes egészében fizetnie kell tanulmányaiért. A döntés az egyetemistákat tömörítő Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségét (HÖOK), és a másik hasonló szervezetet, a Hallgatói Hálózatot (HaHa) is felháborította, a Magyar Rektori Konferencia pedig nemes egyszerűséggel elutasította. Az MRK szerint velük nem egyeztettek a döntés előtt, amely a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszi, ráadásul szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezet. A hallgatói szervezetek tandíjat emlegetnek, meg azokat a mondatokat, amelyeket a kormányváltás előtt és a 2008-as (többek között tandíjellenes) népszavazás idején mondtak fideszes politikusok arról. Sokan idézik Orbán Viktor kormányfőnek a szavait is, aki még az idén októberben is azt mondta: „Tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját”. A HÖOK, a HaHa demonstrációkat szervez, a szegedi egyetemen sztrájkbizottság alakult, Giró-Szász András kormányszóvivő pedig azt hangsúlyozza: a kormány célja, hogy növelje a felsőoktatásba bejutók számát.
Közben tegnap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes plágiumgyanús ügyére is pont került. Tausz Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja pénteken ismertette azt a bizottsági jelentést, amely a politikus 1992-es szociológia dolgozatának szövegegyezőségeit vizsgálta. A bizottság szerint Semjén Zsolt ugyan súlyos szakmai-etikai vétséget követett el, de a jogszabályok „nem adnak eligazítást arra az esetre, ha az oklevél kiadását követően derül fény arra, hogy az oklevél kiadásának esetleges feltételei nem álltak fent” – mondta a dékán. Semjén tudomásul vette az ELTE bizottságának hivatalos állásfoglalását, s mivel semmilyen intézkedés nem indul a szakdolgozata ügyében, véglegesen és hivatalosan is lezártnak tekinti a témát.
A héten történt események közül említésre méltó még Kövér László házelnöknek az a döntése, amellyel nemes egyszerűséggel levetette annak a jobbikos képviselőnek a nevét egy Rómába utazó parlamenti küldöttség utaslistájáról, aki a zsidó származású polgárok listázására való felszólítással írta be magát az újabb kori magyar történelembe. „A külügyi bizottság elnökségének római utazását nem lenne célszerű a magyar nemzeti érdekek szempontjából feláldozni arra, hogy Gyöngyösi Márton teljesen vállalhatatlan és magyarázhatatlan nyilatkozatát kelljen ott akár őneki, akár másoknak interpretálni” – indokolta döntését a házelnök. Közben két újabb képviselő hagyta el a Jobbik parlamenti frakcióját, s komoly elemzők cikkeznek egyre többet a szélsőjobboldali párt felmorzsolódásáról.
