2024. november 23., szombat

Forrongó hét

Felsőoktatási átalakítás - Hallgatói szerződés égetés Budapesten

Sehogy nem akar nyugvópontra jutni a felsőoktatás átalakítása körül kialakult zűrzavar az országban. A héten az illetékesek szinte naponta mást mondtak arról, hogy mi vár azokra, akik ebben a tanévben érettségiznek. Vasárnap arról szóltak a híradások, hogy a kormány eltörli a keretszámokat, amelyek miatt a diákok tiltakoztak, szerdán ígéret hangzott el, hogy még karácsony előtt közzéteszik az ingyenes felsőoktatási képzésekre való bejutáshoz szükséges ponthatárokat, csütörtökön viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: az idén nem a tárca szabja meg a minimális bejutási pontszámot, hanem az egyes egyetemek. Ugyanakkor az is elhangzott: 2013-tól már nemcsak a jogi és gazdasági képzéseken, de a kommunikáció, a nemzetközi tanulmányok és az andragógia szakokon is kizárólag tandíjas képzések indíthatóak. Amivel a diákok érdekvédelmi szervezetei nem értenek egyet, be is jelentették, hogy folytatják a demonstrációkat.

A felsőoktatási felvételi tájékoztató egyébként december 31-én online jelenik meg, az egyetemi jelentkezés határideje március elseje. Csak remélni lehet, hogy addig legalább nagyjából körvonalazódik, milyen is lesz a rendszer, amely az érettségizőkre vár.

Orbán Viktor mindennek kapcsán tegnap reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban kijelentette: a diákmozgalmak nagyszerűek. Hozzátette: reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket. A kormányfő elmondása szerint a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogyan jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer leegyszerűsítése mellett döntött.

Nemcsak az elmúlt hetet, de az egész, lecsengőben lévő évet értékelte Harrach Péter az MTI-nek adott interjújában. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint pártja a részarányának megfelelően, sőt a fölött tudta érvényesíteni elképzeléseit a kormányzati munkában. Amiben mindenképpen igazat kell adni neki. Az a megállapítása viszont, hogy az Alkotmánybíróság „frusztrált állapotban van”, és nagy örömét leli a törvények megsemmisítésében, kissé furcsán hat.

A héten egyébként az is kiderült, hogy az LMP is elég gyakran gondolja meg magát: a párt országos választmánya szerdán hatályon kívül helyezte azt a korábbi döntését, amivel felfüggesztette a párton belül alakított platformok működését. A kérdés végleges rendezése az LMP kongresszusáig várat magára. A dolgok előzménye, hogy a zöldek novemberi kongresszusán döntés született, miszerint a párt nem csatlakozik az Együtt 2014 mozgalomhoz. Ezt követően több LMP-s prominens, akik nem értettek egyet a többséggel, létrehozta a Párbeszéd Magyarországért Platformot. A párt országos választmánya a múlt héten felfüggesztette, a héten pedig engedélyezte a platformok működését. Hogy a zöldek legfőbb döntéshozó szerve hogyan gondolkodik a kérdésről, január végén tudjuk meg.

Addig viszont érdemes foglalkozni azzal a hírrel, amely szerint a szlovák rendőrség talált egy koronatanút a háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László ügyében. A Kossuth Rádió beszámolója szerint a tanú személyazonosságát a szlovák hatóságok titokban tartják, még azt sem árulták el, hogy férfiről, vagy nőről van-e szó. Csak annyit lehet tudni róla, hogy túlélte az 1944-es kassai deportálásokat és pontos információi lehetnek Csatáry László akkori rendőrparancsnok tevékenységéről. A szlovák hatóságok egyébként a magyar ügyészség megkeresésére nyomoztak az ügyben. A Fővárosi Főügyészség a hír hallatán soron kívüli jogsegély-kérelemmel fordult a szlovák hatóságokhoz, hogy a tanút mielőbb kihallgathassák, az ügyészség ugyanis idén júliusban azzal gyanúsította meg, hogy emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet követett el.

Az elmúlt hét érdekessége volt, hogy a Családháló portál fáklyás tüntetést szervezett az Alkotmánybíróság épülete elé a taláros testület múlt heti, a családvédelmi törvény egyes részeit megsemmisítő döntése ellen. A demonstráción több tucatnyi résztvevő szerette volna, ha mindenki tudomásul veszi: mindenkinek joga van úgy élni, ahogyan szeretne, de nem nevezheti magát mindenki tetszése szerint házastársnak és családnak. A demonstrálók emellett hangsúlyozták: nem akarják, hogy gyermekeik egy olyan világban nőjenek fel, ahol minden relatív. A megmozduláson részt vett Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára is, aki szerint semmi szokatlan nincs abban, hogy egy államtitkár egy alkotmánybírósági döntés ellen szervezett demonstráción vesz részt.

Mindeközben az Origo Gyülekeznek a sárdobálás apostolai címmel közöl összeállítást arról, hogy a pártok javában készülnek a választási megmérettetésre, mindegyik formáció megnevezte kampánystábjának vezetőjét. A cikk olvasásra érdemes, már csak azért is, hogy felkészülten fogadjuk, mi vár ránk az elkövetkező hónapokban…

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás